2012 végén a kínai tőkeállomány 19,7 milliárd forintot tett ki hazánkban, ez alig több mint a teljes külföldi működőtőke 0,1 százaléka. A kínai pénzek nagy részét néhány feldolgozóipari ágazatba fektették be. Az egyik jelentős befektetés a Wanhau Csoport 2011-es akvizíciója volt, amikor a BorsodChem valamennyi részvényét sikerült megvásárolniuk. Emellett kiemelkedő még az infokommunikációs termékeket és szolgáltatásokat nyújtó Huawei Technologies, amely Pécsett és Komáromban gyártóüzemmel, Budapest térségében pedig logisztikai központtal rendelkezik. Az egyik legnagyobb kínai pénzintézetnek számító Bank of China a középkelet-európai régióban egyedül hazánkban tart fenn fiókintézetet - olvasható a KSH elemzésében.
2008 és 2011-es adatok szerint a kínai gazdasági társaságok az összes külföldi leányvállalat 1–2 százalékát tették ki. A cégek jellemzően kevés embert foglalkoztatnak, és a gazdasági teljesítményük is elmarad a külföldi leányvállalatok átlagától.
2013. január elsején 11 504 kínai állampolgár tartózkodott hazánkban, ez az itt élő külföldiek 8,1 százaléka. Számuk az ezredfordulóhoz képest megduplázódott, és több mint öt éve meghaladja a 10 ezer főt.
A Kínában befektetett magyar tőke állománya 2012 végén 6,4 milliárd forint, a külföldre kihelyezett magyar tőke 0,1 százaléka volt. 2006 óta egyébként jelentősen növekedett a magyar vállalkozások befektetési aktivitása Kínában, 2012-ig tízszeresére.
Stabil import és növekvő export jellemzi a magyar-kínai kapcsolatokat
Míg a kínai áruk hazai importja 2010-ben érte el csúcspontját, és azóta érdemben nem változott, az exportteljesítmény folyamatos emelkedést mutat. A deficit 2010-ben tetőzött az 1000 milliárd forinton, 2012-ben már csak 811,7, 2013 január–novemberében pedig 709,1 milliárd forintos hiány keletkezett.
Az importforgalom értéke 2010 óta 1200 és 1300 milliárd forint között mozog. A behozatal túlnyomó többségét, 85-90 százalékot a gépek és szállítóeszközök teszik ki, a maradék részt lényegében a feldolgozott termékek adják, amelyen belül jelentős a vegyi áruk részesedése. Az élelmiszerimport 0,2-0,3 százalékot tesz ki, nyersanyagoknak, valamint az energiahordozóknak elhanyagolható szerepük van.
A Kínába irányuló termékexport értéke jelentősen elmarad az importétól, az ezredforduló óta viszont növekvő tendenciát mutat. 2012-ben 407 milliárd forintnyi árut értékesítettünk az ázsiai országban, ami a teljes magyar kivitel 1,8 százalékával egyenlő. A kivitelen belül a legjelentősebb tételt - több mint 80 százalékot - a gépek és szállítóeszközök jelentik. 2012-ben a feldolgozott termékek 16, a nyersanyagok 2,1 százalékkal részesedtek a távol-keleti országba értékesített áruk értékéből. A Kínába irányuló exportban az energiahordozók és az élelmiszerek aránya egyaránt csekély.
A turizmust is tartalmazó szolgáltatás-külkereskedelem forgalma erőteljesen ingadozott 2006 és 2012 között, de ennek ellenére összességében élénkülés jellemezte: 2012-re az export értéke több mint duplájára, az importé pedig több mint 40 százalékkal emelkedett 2006-hoz képest. A szolgáltatás-külkereskedelem forgalma 2012-ben mindössze 2,8 százalékkal volt a két ország között megvalósuló áruforgalomnak.
Szász Péter
mfor.hu
