A londoni gazdasági-politikai napilap értesülése szerint az EU-bizottság energiaügyi illetékesei aggodalmuknak adtak hangot, hogy az ügylet alááshatja az egységes uniós energiapolitika kialakítását célzó, éppen mostanában újjáéledő erőfeszítéseket.
A magyar kormány is meglepődött
A lap által név nélkül idézett egyik brüsszeli illetékes arról panaszkodott, hogy "oly gyakran történik ilyesmi ... az EU-tagok megállapodnak valamiben Brüsszelben, aztán hazamennek, és megkötik a maguk üzleteit." Veres János pénzügyminiszter azt mondta a Financial Timesnak, hogy "ez a kereskedelmi tranzakció meglepetésként érte a magyar kormányt".
A miniszter szerint Magyarország felveti az ügyet az orosz kormánynak, amint a Surgutneftegas további részletekkel szolgál. Hozzátette: Magyarország bízik abban, hogy Oroszország továbbra is megbízható üzleti partnerként viselkedik, és eleget tesz szerződéses kötelezettségeinek.
A magyar kormányszóvivő hétfőn este közleményben tudatta: a Magyar Köztársaság kormánya határozottan leszögezi, hogy az orosz partnerével folytatott tárgyalások során soha, még informálisan sem került szóba a Mol Nyrt.-ben történő tulajdonszerzés. Piacgazdaságban a kormánynak nem feladata kommentálni egy tőzsdei ügyletet, ha az a jogszabályoknak megfelelően zajlik. Magyarországnak ugyanakkor az az érdeke, hogy a nemzeti olajipari vállalat megőrizze függetlenségét - olvasható a közleményben.
A kormány álláspontja nem változott a korábbi, hasonló helyzetben képviselt álláspontjához képest: nem támogatja, ha bárki ellenséges szándékkal próbál befolyást szerezni magyar stratégiai ágazatokban - hangsúlyozta a szóvivő.
A Surgutneftegasról a Financial Times azt írta, hogy Oroszország nagyságra negyedik, "titkolódzó" olajtermelőjének tulajdonosi háttere részvény-keresztbirtoklások bonyolult szövevénye, és a céget Vlagyimir Bogdanov személyében Vlagyimir Putyin orosz kormányfő egyik szoros szövetségese vezeti. Moszkvai elemzők ugyanakkor megjegyzik: a Surgutneftegas "csendben építkezett" az utóbbi évtizedben, és neve nem merült fel semmilyen olajtársasági botránnyal kapcsolatban sem az elmúlt években.
Csak egy széket akarnak az asztalnál
A londoni napilapnak egy név nélkül idézett megfigyelő, "aki ismeri a helyzetet", azt mondta: a Surgutneftegas nem akar ellenséges átvételi kísérletet indítani (a Mol megszerzésére), és "a belátható jövőben" nem kívánja részesedését "egy 30 százalékos küszöbszint fölé" növelni. Az illető szerint az orosz cég "csak egy széket akar az asztalnál". Az ügylettel "új világ" tárult fel előttük: az európai piac szereplőivé válnak, idézte forrását a Financial Times.
A lap szerint az 1,4 milliárd eurós vételár, amely a részesedés jelenlegi piaci értékének több mint a kétszerese, találgatásokat indított el arról, hogy a tranzakció egy "nagyobb kiterjedésű alku" része lehet. Az elemzés kiemeli, hogy Oroszország igyekszik erősíteni energiaipari kapcsolatait Ausztriával és Magyarországgal, és támogatást próbál nyerni a Déli Áramlat nevű gázvezeték-tervezetéhez, amely az EU által pártolt Nabucco rendszer "riválisa". Orosz részről ugyanakkor már korábban jelezték, hogy a Nabuccót nem tartják riválisnak.
Nem tekintik versenytársnak a Nabuccót
Alekszandr Medvegyev, a Gazprom gázipari csoport vezérigazgató-helyettese január elején, az orosz-ukrán gázvita napjaiban, Londonban tartott sajtóértekezletén - az MTI kérdésére, hogy a visszatérő ellátási fennakadások véleménye szerint nem adnak-e újabb lendületet az orosz függés csökkentését célzó Nabucco-beruházásának - azt mondta: a Nabucco-tervezetet a Gazprom soha nem tekintette saját, Ukrajnát elkerülő tervezett vezetékrendszerei versenytársának.
"Isten áldja a Nabuccót, ha találnak hozzá gázt is", de Európának mindegyik vezetékrendszerre szüksége lesz, sőt, még az Északi és a Déli Áramlat majdani belépésével is lesz "rés" az európai kereslet és a kínálat között, a jelenlegi gazdasági visszaesés hatásainak figyelembe vételével is, mondta az orosz földgázcég vezérigazgató-helyettese az MTI-nek.
MTI/Menedzsment Fórum
