Végül is lehet, hogy Parragh László miniszteri jelöléséből azért nem lett kinevezés, mert jobb egy saját ember az üzleti szférában, a potenciális "ellenfelek" között, mint abban a bársonyszékben, ami másnak is odaadható… Nos, amikor e feltételezésemet a minap elmeséltem régi kamarai ismerősömnek, ő megjegyezte: lehet úgy is nézni a dolgot, hogy nem a kormány embere került a kamara élére, hanem a kamara elnöke áll közel a kormányhoz. Ez pedig egy lobbiszervezetnek soha nincs a kárára.
Hát igen! E megújult lobbiszervezet első, látványos rendezvényén a gazdasági miniszter ígéretet tett, hogy "a kamarával közösen megvizsgálja a megemelt minimálbér hatását a leginkább érintett ágazatokban, és elképzelhető, hogy a munkaerő-piaci alapból a leginkább nehéz helyzetbe kerülőket átmenetileg kisegítik". A pénzügyminiszter pedig a reprezentációs költségek nagy vihart kavart új adózási szabályainak a felülvizsgálatát, illetve a "vállalatok mindennapi működését érintő jogszabályok" hatásvizsgálatát helyezte kilátásba, amihez "kormányzati és kamarai tagokból álló kollégiumokat hoznak létre".
S újabb remek PR-elem a párbeszéd demonstrálására: a kormányfő és két minisztere - miként arra Parragh László többször felhívta a figyelmet - "előre nem szűrt" kérdésekre is válaszoltak. Pedig az ilyesmi rejthet magában némi veszélyt, hiszen e publikumban is sokféle megszólalás lehetősége benne volt. Azé a kanizsai ipari szövetkezeti elnöknőé is, aki elmondta, hogy a Széchenyi-terv egyetlen pályázatán sem tudnak részt venni a megszorítások miatt, s aki számon kérte a minimálbér egyoldalú felemelését. E felszólalás "veszélyességét" azonban ellensúlyozta azé az agrárkamarai - nem szakszervezeti! - képviselőnőé, aki megköszönte a miniszterelnöknek, hogy a minimálbér megemelésével "végre rákényszerítették a vállalatokat, hogy becsüljék meg a dolgozóikat", mert "a vállalkozóknak nemcsak zsebük, de lelkük is van".
Ami viszont nincs benne lehetőségként egy ilyen "előre nem szűrt" monstre párbeszédben, az a tényleges érdekegyeztetés, az érdemi munka az üzleti szféra képviselői és a kormány tagjai között. Ennek ugyanis a szétvert, formálissá tett többszintű és többoldalú, munkaadói-munkavállalói-kormányzati megbeszélések lennének a fórumai (lásd lapunk decemberi számát).
Meg talán azok a kormányzati és kamarai tagokból álló kollégiumok, amelyekről Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt: ezek egy-egy konkrét ügyet körüljárva érdemi javaslatokat tehetnek a döntéshozók asztalára. Igen, ez jó lenne. Ezért most megpróbálok nem puszta PR-fogást látni a mostani felvonulásban. Tisztelettel megígérem, hogy e kollégiumok minden apróbb-jelentősebb eredményéről hűen be fogok számolni olvasóinknak. Ha lesznek ilyenek.
Eller Erzsébet
Párbeszéd vagy PR-beszéd?
Orbán Viktor miniszterelnök hivatalba lépése óta először volt vendége a Magyar Gazdasági Kamara plenáris ülésének idén februárban. Ennek tanulságairól olvashatjuk a szerző véleményét.
