Magyarország a középmezőnyben foglal helyet azon a globális ranglistán, amelyen a legértékesebb internetes cégek szerepelnek az egyes országokra lebontva. Pozíciónkat a LogMeIn biztonságos felhőalapú szolgáltatást kínáló informatikai cégnek köszönhetjük, amelynek bár nemzetközi főhadiszállása Bostonban van, fejlesztőközpontjai Budapesten és Szegeden működnek. A vállalat becsült értéke 1,2 milliárd dollár (274 milliárd forint).
A második helyet már nagyságrendekkel kisebb, de még mindig hatalmas 150 milliós (34 milliárd forint) értékkel az élő videós szolgáltatásáról ismert Ustream foglalja el, végül pedig a Microsoft Power Pointnak fricskát mutató 75 milliós (17 milliárd forint) Prezi jön, amelynek vezetőjét nemrég Barack Obama társaságában láthattuk. Sőt, pár hónapja Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is vendégül látta Árvai Pétert, a cég alapítóját, hogy a startupok jövőjéről beszélgessenek.
Érdekes kérdés, hogy a Gattyán György tulajdonában álló LiveJasmin online erotikus szolgáltatást nyújtó oldal miért nem került fel a listára. Ha abból indulunk ki, hogy a harmadik leggazdagabb magyar vagyona 135 milliárd forint, vagyis közel 0,6 milliárd dollár és ezt nagyrészben a LiveJaminnek köszönheti, akkor a második hely sem lenne kizárt a hazai netes cégek között. Szintén esélyes lenne még az iGO navigációról ismer NNG is, amely csak tavaly közel 17 milliárdos bevételt ért el az e-beszámolón elérhető információk szerint.
Az Economist oldalán található listán természetesen az USA szerepel első helyen, bár ezt a pozíciót csak a Google-nek köszönheti, amely 410 milliárd dolláros (93 ezer milliárd forint) értékével rászolgált a pole pozícióra. Érdekes ugyanakkor, hogy Amerika második legértékesebb vállalata, az Amazon értéke már pár milliárddal elmarad a legnagyobb kínai netes cég, az Alibaba mellett, amely a világ legnagyobb online kereskedelmi vállalata. Így ha a keresőóriás nem lenne, akkor bizony Kínáé lenne az első hely. Emellett persze a közösségi oldalak szerelmeseinek sem kell aggódniuk, a Facebook is ott van a listán, 183 milliárd dolláros (41,7 ezer milliárd forint) értékével a harmadik legnagyobb amerikai cég.
A régiónkban Csehország és Lengyelország foglal el Magyarországéhoz hasonló helyet, előbbiek a vírusírtójáról ismert AVG-val, utóbbi pedig Allegro nevű webshoppal. Az Allegro Group leányai a magyar piacon sem ismeretlenek, ide tartozik a Vatera, a TeszVesz és az OLX is. Azonban mielőtt azt hinnénk, hogy ezek a cégek lengyel kézben vannak, érdemes megnézni az Allegro tulajdonosi struktúráját. A cég ugyanis a dél-afrikai Naspers tulajdonában áll, amely 52 milliárd dolláros (11,8 ezer milliárd forint) értékével a harmadik helyre kvailifikálta az országot az Economist listáján, közvetlenül Kína után. Az Apród.hu névváltoztatása is a Naspers egységesítési törekvéseinek következménye, ezért nevezték át az oldalt OLX-nek.
Szárnyalnak a hazai netes cégek
Miközben Magyarországnak a kutatás-fejlesztésre fordított GDP-arányos pénzek nagyságát tekintve sincs szégyenkeznivalója, számos olyan technológiai és informatikai cég működik nálunk, amelyek az elmúlt évben elképesztő növekedési ütemet diktáltak. A Deloitte legdinamikusabban fejlődő technológia cégeinek közép-európia listáján a hazai viszonylatban legjobb, 7. helyet a Játéknet.hu foglalja el, amely tavaly 1008 százalékkal (!!!) tudott növekedni az online kereskedelmi piacon. Szintén impozáns a Kilgray fordítástechnológia Kft. 803 és a Doplhio informatikai vállalat 749 százalékos bővülése, de még a 45 helyen álló BalaBit IT biztonságtechnológia cég 225 százalékos szárnyalása sem utolsó.
Bár a legnagyobb, legtőkeerősebb cégek még mindig a bankok és olajipari vállalatok, olyan növekedési dinamikát, mint a technológiai cégek, egyik sem tud diktálni. Nem véletlen, 2014 és 2020 között 140 milliárd uniós és hazai forrás jut startup programokra és emellett számos kockázati-tőke befektető cég várja az ötleteket, amelyeket támogathatna. Azok a startup vállalkozások pedig, akik nem tudják, hogy miként fogjanak bele a vállalkozásba, úgynevezett inkubációs vállalkozásoktól kérhetnek segítséget. Ezeket a Nemzeti Innovációs Hivatal akkreditálja meghatározott szempontok alapján.
Hogy Magyarország valóban startup nagyhatalommá válhasson a jövőben, ahhoz a pénz és a megfelelő háttér mellett szükség van jól képzett munkaerőre és ötletgazdákra is. A legtöbb startup az inforrmáció-technológiai szektorból nő ki, így egészen biztos, hogy informatikusokra szükség lesz a jövőben. Ha azonban a felvi.hu statisztikái alapján megnézzük az elmúlt években informatikai szakokra felvett emberek számát, szomorú képet kapunk.
A csökkenés mellett arról is érdemes szólni, hogy bár az informatikusok itthon sem a rosszul fizetettek közé tartoznak, külföldön még jobb feltételekkel állhatnak munkába és mint tudjuk, ma nagyon sok fiatal a diploma megszerzése után egyenesen a nyugati határ felé veszi az irányt. Ha a tendencia így folytatódik, akkor abból az álomból, hogy Budapest startup központ legyen, csak egy újabb tartalom nélküli lózung marad.
Szász Péter
mfor.hu
