4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A gáz-, a benzin-, a gyógyszerárak állam kontra magánvállalatok vitája még el sem csitult, februárban új feszültséget hozott a villamosenergia-szolgáltatók és kizárólagos állami partnerük, a Magyar Villamos Művek Rt. között a bejelentett áremelés: a szolgáltatóknak ugyanis csak 6, míg az MVM-nek 13 százalék emelést engedélyezett a hatóság.

- Visszatérve a törvénytervezethez, még mindig nem látom világosan, hogy mi az, ami biztosítani fogja a versenysemlegességet a liberalizált energiapiacon.

- A javasolt módosítások között több olyan szerepel, amelyek megakadályoznák a piaci erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét azoknál is, akiknél természetes monopóliumok maradnak. Hiszen abban mindenki egyetért, hogy a piacnyitás nem járhat együtt párhuzamos hálózatok kiépítésével, hanem kötelezni kell a hálózatok tulajdonosait arra, hogy nemcsak az erőművek, illetve a fogyasztók, hanem úgynevezett harmadik felek, a kereskedő-szolgáltatók is hozzáférjenek az adott infrastruktúrához. Magyarországon az országos gerinchálózat az állami MVM Rt. tulajdonában van, míg az elosztóhálózatok a privatizált szolgáltatókéban. A törvény - és az uniós direktíva szerint - ez utóbbiaknak a hálózati és a kereskedői tevékenységet ketté kell választaniuk. A hálózati szolgáltatóra vonatkozóan továbbra is megmarad a szabályozott hatósági ár, míg a verseny a kereskedői tevékenység piacán alakul ki valójában. S itt szeretnék egy gyakori félreértést eloszlatni! A törvény parlamenti elfogadása - a tavaszi ülésszakra várható - még nem jelenti azt, hogy akkor ténylegesen megnyílik a piac. A kormány joga, hogy meghatározza az ütemet. S ez jelenleg a következő: 2002 elején részlegesen megnyílhat a piac, majd a nagyfogyasztókkal kezdve jutunk el több lépcsőben a kicsikhez. Tehát lesz egy időszak, amikor a verseny és a hatósági szabályozás párhuzamosan van érvényben. A versenypiacra való kilépés éppen ezért az érintetteknek ekkor még csak lehetőség, de nem kötelező, sőt visszalépni is lehet, ha valaki rájön arra, hogy nem éri meg a többletköltség, a pluszmunka.

- Eldőlt már, hogy ki minősül nagyfogyasztónak?

- A piac 25 százalékát nyitnánk meg 2002-ben, így 19 gigawattóra éves fogyasztás lesz a határ; 36 százalék 2003-ban. Majd a következő lépés attól függ, hogy az Európai Unió milyen irányba halad, illetve hogy itthon mik lesznek az első tapasztalatok. Az biztos, hogy 2010-re el kell érni a teljes piacnyitást.

- Hol tartunk most az unióhoz képest?

- Az EU-országok többsége 1999-ben kezdte a piacnyitást, majd 2000-ben 67 százalék volt az átlag, de ezen belül Németország, Norvégia, Anglia például már elérte a száz százalékot, míg többek között Franciaország, Hollandia a 36 százalékos minimumkövetelmény közelében teljesített. Az EU-ban, a most bejelentett álláspont szerint, 2003-ban minden nem lakossági villamosenergia-fogyasztót fel kell jogosítani a szabad vásárlásra, 2004-ben pedig minden földgázfogyasztót, majd 2005-ben a lakossági fogyasztók teljes körét. Nálunk a gyorsabb változat szerint a 67 százalékos szintet - ami a nem lakossági fogyasztók teljes köre - 2004-ben érjük el, és 2005-ben a teljest, tehát egy óvatos, de biztos kezdéssel indulunk. A piac működési rendjét sokkal egyszerűbb ugyanis kialakítani pár száz vagy pár ezer fogyasztónál, mint mindjárt 25 ezernél vagy 5 milliónál.

- Igényel-e valamilyen felkészülést a piacnyitás a fogyasztóktól?

- Igen, hiszen képessé kell válniuk az ajánlatok bekérésére, tudniuk kell, kik a szolgáltatók, és az ár mellett az ellátás biztonsága szempontjából is mérlegelniük kell, hogy melyik ajánlat a legkedvezőbb.

- Aki nyomon követte az energialiberalizáció eddigi előkészítését, azt tapasztalhatta, hogy komoly szakmai viták zajlanak önök és a szolgáltatók között. Minek tudja ezt be elsősorban?

- Az energiaszektorban nagyon sok, nagyon erős érdekcsoport van, hiszen egy erőmű teljesen másfajta szabályozásra vár, mint a szolgáltató, míg a fogyasztó megint mást szeretne. Az állam feladata tehát az, hogy lehetőség szerint az érdekcsoportok között kompromisszumot teremtsen. Majd néhány év múlva derül ki, hogy sikerült-e.

Eller Erzsébet

Lapzárta utáni információ: a kormány 2003. január elsejére kívánja halasztani az energiapiac részleges megnyitását, részben az Európai Unióban francia kezdeményezésre folyó vita hatására.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!