Milyen órabérben dolgozik a kölcsönzött munkaerő? Táblázat!
[ajanlo=1432][igazitas=right/]
Nem firtatják, hogy legális-e
A kölcsönzőcégek többségénél bevett szokás volt az, hogy néhány dolgozót bejelentenek, a többség után azonban nem fizetik a járulékokat. Az igénybevevő vállalatok általában az alapórabérek 1,6-2,0-szeresét fizetik a kölcsönzőnek. Az összeg a dolgozó munkabérét és munkavállalói járulékait, az adókat, esetleg az utazástérítést tartalmazza.
Sokszor azért sem firtatják a kölcsönzések legális voltát, mert egy-egy nagyvállalat éppen ehhez kötötte jelenlétét az adott régióban. Ily módon kívánta ugyanis olcsón megoldani munkaerőigényét. Ha a kölcsönző cégek a bruttó bérek összegének 1,4-szeresénél kevesebbért is elvállalják a megbízást, akkor valószínű, hogy nem legálisan fogják foglalkoztatni az embereket. Ebben az esetben ugyanis már nem lenne haszon az üzleten, véli Hadi László.
Kommandótól egyelőre nem kell tartani
Többek között az ilyen esetek felderítésére javasolta az SZTMSZ Csizmár Gábor miniszternek egy munkaügyi kommandó felállítását. Ez egyelőre nem jött létre, pedig Hadi László szerint rengeteg pozitív példa támasztja alá, hogy a környező országokban hatékonyan működik ez a gyakorlat.
Magyarországon a kölcsönzöttek több mint egyharmada szakmunkás, a diplomások aránya jelenleg öt százalék körül mozog. Leggyakrabban szezonális munkáknál, időszakos projekteknél és határidős megbízásoknál kölcsönöznek a cégek munkaerőt. Ilyenkor alapvetően nem a járulékokat akarják megúszni, hanem a munkaerő-felvétellel kapcsolatos tevékenységek többségét spórolnák meg.
Így csökkenthető az adminisztráció, illetve a bérszámfejtés időráfordítása is, sokan pedig - végleges alkalmazás előtt - így próbálják ki a munkaerőt. A lehetőségek határa végtelen, mivel itthon nincs meghatározva, hogy egy cég dolgozóinak hány százaléka lehet kölcsönzött. Ezt pedig gyakran ki is használják a vállalatok.
Körte Ildikó
