Egyelőre az október 5-én bejelentett első kiigazítócsomag alapján nagyon úgy áll a helyzet, hogy a tanárok jövő évre tervezett béremelése 2014 januárjára kitolódik. Ennek ellenére az érdekképviseletek közös követelése, hogy január elsejétől a közszféra minden dolgozójának bérét 20 százalékkal emeljék meg.
Erre mi tagadás, nagy szükség is lenne, hiszen részben a béremelés évek óta nem történt, másrészt pedig az életpályamodell bevezetésével jellemzően megemelkedne a munkaidő is, így ezzel együtt 30 százalékos béremelést hajtottak volna végre.
A közalkalmazotti bértáblában 2007 óta nem történt változás, akkor még 5-6 százalékos illetményemelés történt. A tábla "F" osztályának - tanárokra is vonatkozó rész - minimuma akkor bruttó 114 600 forint volt, míg a felső határa 185 700. Ez az akkori emelés következtében 122 ezer, illetve 196 100 forintra emelkedett, és 2008 óta nem is történt változás. Ennek megfelelően jelenleg egy kezdő tanár fizetése bruttó 122 ezer forint, ami három, szakmában eltöltött év után 3,5 százalékkal 126 300 forintra emelkedhet.
Már önmagában a bérek befagyasztása is sejteti azt, hogy 2008 óta sokkal jobb anyagi körülmények mellett nem végezhetik a munkájukat a közoktatás alkalmazottai. Emellett ráadásul az éves infláció mértéke, valamint az adózási szabályok változása is befolyásolja azt, hogy ténylegesen mennyiből is kell megélniük az érintetteknek.
2008-ban a 122 ezer forint bruttóból 89 035 forintot vihettek haza nettó bérként a pedagógusok, ebből az idei évre 79 910 forint maradt, ám nem szabad megfeledkezni a közszférában végrehajtott bérkompenzációról sem. Mivel ennek meghatározása több tényező függvénye, így a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának egy tavaszi nyilatkozatára építve megközelítőleg 10 ezer forinttal kalkulálunk. Ezek után akár ki is jelenthetjük, hogy lényegében a nettó bér is szinte 2008-as szinten ragadt azoknál, akik igényelték a bérkompenzációt. Azok pedig, akik valamilyen okból kifolyólag mégsem vehették azt igénybe, közel 12 százalékos nettó csökkenést kellett elviselniük.
A bértábla felső szintjénél, vagyis a 196 100 forintos bruttóból négy évvel ezelőtt 120 733 forintot vihettek haza, idén viszont 128 446 forintot. Ennek magyarázata lehet az is, hogy őket míg az egykulcsos adó bevezetése előnyösen érinthette, az adójóváírás kivezetése ugyanakkor nem érintette őket annyira negatívan sem. Az adójóváírás ennél a bérszintnél 2008-ban mindössze alig több mint 3000 forintot jelentett. Végeredményben valamivel több mint 6 százalékkal növekedett a nettó kereset 2008-hoz képest.
Majdnem a létminimum szintjén élnek a kezdő tanárok
Érdemes összevetni a nettókat a létminimum mindenkori szintjével is. 2008-ban a szerény megélhetés biztosítása 71 736 forintot igényelt, aminél az akkor kezdő tanári fizetés 89 ezer forintos nettója 24 százalékkal volt magasabb. Mára ugyanez a kereset mindössze 6,6 százalékkal haladja meg a létminimum 83 941 forintos szintjét. Persze, ha valaki nem részesült bérkompenzációban, akkor a közel 80 ezer forintos nettó bér majdnem 4000 forinttal marad alul az igények minimális kielégítését biztosító jövedelmi szinttől.
A nettó bérek az alacsonyabb bérszintek esetében a bérkompenzációnak köszönhető lényegi stagnálása mellett 2008-as bázison a kumulált infláció mértéke 20 százalék volt, vagyis ennyivel drágult az élet. Ennek eredőjeként a reálbércsökkenés jelentősnek nevezhető.
Székely Sarolta
mfor.hu
