Ha a kormány jóváhagyja, 2003-tól a bónusz-málusz elven működő, kötelező baleset-biztosító bevételeit a munkáltatók a jelenleg is fizetett tb-járulék egy részéből fedeznék. A független baleset-biztosító indulásához 5 milliárd forint kellene.
Minden munkáltatóra kötelező lenne a tervek szerint 2003-tól létrejövő társadalombiztosítási baleset-biztosító -- tudtuk meg Kameniczky Istvántól, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató-helyettesétől. A terv része az Egészségügyi Minisztérium 13 pontos programjának, ami várhatóan a mai informális kormányülés egyik témája lesz.
A munkáltatók terhe összességében nem nőne, mivel a 31 százalékos tb-járulék (20 százalékos nyugdíj plusz 11 százalékos egészségbiztosítás) s egyéb költségvetési fejezetek ma is tartalmazzák a baleset-biztosítás fedezetét. Ám az önálló baleset-biztosító létrejöttével a mintegy 2-4 százaléknyi, balesetekhez kapcsolódó kiadás közvetlenül az ellátásokhoz igazodni -- mondta. Ez egybevág azzal az egészségügyi minisztériumi törekvéssel, hogy a szakmapolitika és a tb-alap felügyelete, ezzel a felelősség is egy kézben összpontosuljon.
A független baleset-biztosító létrehozásához 4-5 milliárd forint kellene. Elképzelhető, hogy kezdetben az OEP alágazataként működne, később -- az egészség- és nyugdíjbiztosító mellett - a tb harmadik ágazatává válna -- mondta a főigazgató-helyettes.
A baleset-biztosító bevétele a -- már említett - járulékrész alapdíjból, az erre épülő kockázatarányos részből, s a bónusz-málusz biztosítási díjakból állna. Ez a rendszer a munkakörülmények javítására, a foglalkoztatottak egészségének megóvására ösztönözné a munkáltatókat azáltal, hogy sikeres munkavédelmi tevékenység esetén a befizetett járulékból visszakaphatna ilyen célú beruházásra, míg a helyzet romlásakor pótdíjat kellene fizetnie.
Abban, hogy a lakosság kedvezőtlen egészségi állapotán az elmúlt tíz évben sem sikerült javítani, közrejátszik a munkahelyek egészségügyi biztonságának romlása is. Nem tud segíteni a foglalkozás-egészségügyi rendszer sem, mivel az ott dolgozó orvosok a profitorientált munkaadóktól függnek. Ezt megváltoztatandó a foglalkozás-egészségügy a baleset-biztosító részeként működne, így a betegségek megelőzése, a gyógyítás és a rehabilitáció is egy kézben összpontosulna. A baleset-biztosítási pénz "követné" a beteget, átláthatóvá tenné, hogy kire, miért és mennyit költöttek.
A munkahelyek és munkakörök besorolásától függően kockázatarányosan állapítanák meg a különféle pénzbeli ellátások fedezetére szolgáló összeget is. Ebből finanszíroznák a gyógyító-ellátásokat, a baleseti táppénz-, az útiköltség-, a gyógyszer-, a gyógyászati segédeszköz-támogatást. Ma a biztosító baleseti táppénzkasszája 4,2 milliárd forint, s a balesetek miatt fizetett gyógyszer és gyógyászati segédeszköz is jelentős összeg évente.
Az ismert üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések gyakoriságának elemzése alapján hamarosan hozzáfognak az egyes foglalkozási munkakörök, tevékenységek kockázati osztályainak kialakításához. Az ehhez szükséges adatokat az OEP-nek is jelentéseket szolgáltató Gyógyinfok, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az Országos Epidemiológiai Központ, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelet és az OEP statisztikái szolgáltatják. Erre épül a biztosító szempontjából nélkülözhetetlen minőségbiztosítási rendszer, amelyhez átfogó felmérést kell készíteniük a munkabiztonság jelenlegi helyzetéről.
A baleset-biztosítási rendszer korszerű informatikát igényel, ám programjai -- némi bővítéssel -- rákapcsolódhatnak az OEP meglévő számítógépes bázisához, mondta Kameniczky. Szükség lesz sajátos orvosi és műszaki szakértőkre, valamint biztosítási-pénzügyi szakemberekre is. Ezért a rendszer teljes kiépítése több fázisban valósulhat meg. Ez a fokozatosság lehetőséget ad a munkáltatóknak is az új helyzetre való felkészülésre. Terveik szerint az idén az induláshoz szükséges alapadatok összegyűjthetők, és sor kerülhet a munkavállalók és a munkáltatók képviselőivel való egyeztetésekre. Jövőre megalkothatók a baleset-biztosítási ágazat létrehozásához szükséges jogszabályok, és kialakítható a szervezeti rendszer, 2003-ban pedig megkezdheti működését az önálló biztosító.
Tb-baleset-biztosító bónusz-málusz elven
Az egészségügyi tárca 13 pontos programtervének részeként az OEP-ben megkezdték a társadalombiztosítás önálló baleset-biztosítási ágazatának előkészítését.
