Az első negyedévben a 4517 fizetésképtelenségi eljárásból 8 csőd-, 2498 felszámolási- és 2011 végelszámolási eljárás volt. A csődök száma eggyel csökkent, felszámolásból ugyanakkor 13 százalékkal, végelszámolásból pedig 41 százalékkal volt több az év első három hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest.
A fizetésképtelenségi eljárásokban a legnagyobb számban a kiskereskedelmi és az építőipari cégek érintettek, és ezekben az ágazatokban emelkedett a legdinamikusabban az eljárások száma. A 4517 fizetésképtelenségi eljárás közül 720-720 volt kiskereskedelmi, illetve építőipari céggel kapcsolatban, és mindkét szektorban 16 százalékkal emelkedett egy év alatt ez a szám. Nem sokkal maradt el a nagykereskedelem sem, amelyben 559 eljárás folyik, 12 százalékkal több az előző évinél. Jóval mérsékeltebb volt a növekedés az ingatlangazdálkodás (6 százalék), a turizmus és vendéglátás (5 százalék) és a fuvarozás (3 százalék) területén.
A gépiparban és a logisztikában kevesebb a fizetésképtelenség
Az egy-egy cég kockázatosságát reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek állnak az élen, az összes ilyen bejegyzett cég 2,1 százaléka került fizetésképtelenségi eljárásba. A mutató országos átlaga 0,94 százalék. Ez alatt van a már említett gépipar és kereskedelem mellett az oktatás, a számítástechnikai tevékenység, az ingatlangazdálkodás és az egészségügy, míg a többi iparágban a fizetésképtelenségi index az átlag feletti. Az időszak folyamán csak a gépipar és a logisztikai tevékenységet folytató vállalatok körében csökkent a fizetésképtelenségi index.
Néhány iparágban az alacsony bázis miatt jelentősnek tűnik az eljárások növekedésének aránya, mint például az oktatás (64 százalék), a vegyipar (58 százalék) és a papíripar (42 százalék), de éppen az alacsony bázis miatt szó sincs iparági válságról - állapítja meg a Coface elemzése.
A fizetésképtelenségi eljárások megyénként jellemzően arányosak a bejegyzett cégek számával. Markáns eltérés Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben van, ahol a bejegyzett cégek két, illetve három százalékával kapcsolatban folyik fizetésképtelenségi eljárás.
Nincs átgondolt kockázatkezelés a cégeknél
Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezetője úgy véli, hogy a nemfizetés morális vetülete a körbetartozási vita miatt semlegessé vált. Ma már nem szégyen a nemfizetés, csak a körbetartozásra kell hivatkozni. Miközben évek óta ezzel küszködik a magyar gazdaság, kevés életképes javaslat születik a gondok enyhítésére. A cégvezetőknek nincs megfelelő információjuk, amit jelez az is, hogy továbbra sem használják a pont e problémára kialakult, nemzetközileg bevált stratégiákat.
Magyarországon a társaságok legtöbbjének nincs átgondolt kockázatkezelési stratégiája, mindössze ötszáz cég használ hitelbiztosítást, és csak kilencszáz vásárol rendszeresen hitelminősítést. A kinnlevőségek kevesebb mint két százaléka kerül behajtó céghez, noha ennek költsége az éves forgalmuknak csupán néhány ezrelékébe kerülne - áll a Coface elemzésében.
