Hozzátette: a szövetség elegendőnek tartaná, a Fidesz által a következő négy évre említett, jórészt uniós forrású, mintegy 500 milliárd forint pótlólagos beruházási támogatást. Szerinte ez összhangban van az EU által előírt cselekvési tervvel, amely 2020-ra a megújuló energiaforrások felhasználásának 13 százalékos arányát írja elő.
Balogh László úgy látja: az új kabinet mérlegeli majd, hogy módosítsa a megújuló energia alkalmazását érintő szabályozást, beruházási támogatási és különösen a villamos energia esetében az átvételi tarifákra vonatkozó támogatási rendszert. Az MMSZ elnöke szükségesnek tartaná, ha a kötelező áramátvételi rendszeren(KÁT) belül különválasztanák a fosszilis, illetve a megújuló energiák támogatását és a támogatás arányát az Európában szokásos 1:5 arányúra módosítanák a megújulók javára. Hozzátette, jelenleg Magyarországon működő rendszer arányai fordítottak, amely a világon egyedülálló. Az átalakításon keresztül csökkenteni lehetne a gázturbinás kapcsolt nagyerőmüvek, szerinte indokolatlanul magas - a rendszer forrásainak összetételén belül mintegy 50-60 százalékos - juttatásait. Elmondta: bízik abban, hogy az új kabinet ebben szembe megy majd a jelenlegi arányok fenntartásában érdekelt, a piacon versenyezni nem kívánó lobbicsoportokkal.
Úgy látja a szektor fejlesztésének egyik fő akadálya a körülményes engedélyeztetés. Megoldásnak tartaná, ha az engedélyeztetést végző hatóságok a megújuló energia alkalmazására vonatkozó közigazgatási eljárásokat egyszerűsítenék. Ehhez azonban számos törvény, jogszabály módosítása is szükséges lenne. Szerinte komoly hátrány, hogy az uniós támogatási rendszer megvalósítása koncepciótlan, úgy látja, jelentős pluszforrásokat lehetne felszabadítani - például a biomassza ágazatban - ha a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)és a földalapú támogatási programok pályáztatását összehangolnák, egyben a tarifális támogatásokkal is harmonizálnák.
Az uniós eredetű források, közöttük a már alkalmazott, valamint a tekintetbe nem vett új források és az agrártámogatások ésszerű felhasználás esetén szerinte várhatóan nincs szükség további jelentős mértékű költségvetési pénzek bevonására. Kiemelte: ez különösen akkor igaz, ha a fosszilis energia hordozók mintegy évi 200 milliárd forintnyi támogatási mértékét jórészt átcsoportosítják, az eddig évi, mintegy 20 milliárd forinttal támogatott megújuló forrást alkalmazó energiatermelők javára.
Kovács Kornél, a Magyar Biogáz Egyesület elnöke elmondta, a KEOP fejlesztéseire elkülönített források felhasználási sarokszámai a 2007-2013-as időszakra már rögzítettek. Ennek összege 100 milliárd forintot tesz ki, amely jóval kevesebb a Fidesz által említett pénznél. A sarokszámok újratárgyalását nem tartja valószínűnek, illetve ha ez megtörténne, szerinte nem lenne idő a pénzek elköltésére. Ennek ellenére nem tartja kizártnak, hogy az ígért támogatási összeget a döntéshozók elő tudnák teremteni. Becslései szerint a biogáz szektor a lakossági földgáz felhasználás 15-20 százalékát ki tudná váltani anélkül, hogy az élelmiszertermelés nehézségekbe ütközne. A fejlesztésekhez szükséges 150-200 milliárd forintnyi forrást egyebek között a jelenlegi lakossági gázár támogatás csökkentéséből lehetne előteremteni, ez azonban politikailag kockázatos lépés - tette hozzá.
Kovács Kornél szerint a szektort a jövőben egy egységes Megújuló Energia Törvényben kellene szabályozni. A tervezetet korábban Nagy Andor, az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke is felvetette.
MTI
