A Financial Times szerint Finnország az első a régi tagok közül, amely bejelenti az uniós bizottságnak, hogy májusban felemelheti a sorompót az új tagállamokból érkező munkavállalók előtt. A finn példát több más ország is követheti, köztük Spanyolország, áll a cikkben.
Tarja Filatov finn munkaügyi miniszter elmondta: Helsinki a döntés előtt még tárgyal a szakszervezetekkel és a munkavállalói csoportokkal. "Remélem, azt javasolhatjuk majd (a finn parlamentnek), hogy nincs szükség az átmeneti korlátozások fenntartására" - mondta a finn kormányilletékes.
[ajanlo=1093][igazitas=right/]Finnország - a hazai munkanélküliség csökkenése mellett - a három, munkaerőpiacát kezdettől megnyitó régi tagállam "sikeres tapasztalatai" láttán fontolgatja a korlátozás feloldását, valamint abból a célból is, hogy könnyebben ellenőrizhetők legyenek a bevándorlóknak nyújtott fizetések és feltételek.
Nagy-Britanniában, amely a bővítés pillanatától megnyitotta munkaerőpiacát a kelet-európai tagországok előtt, a novemberi kormányadatok szerint az EU-ba újonnan belépett keleti országokból 290 ezren jelentkeztek munkára. E munkavállalók, zömmel lengyelek, olyan - főleg idegenforgalmi és építőipari - állásokat töltenek be, amelyekre nehéz munkaerőt találni, írta a brit lap.
Írország 85 ezer, Svédország 22 ezer új munkavállalót vett fel a kelet-európai tagországokból brüsszeli adatok szerint. Ugyanakkor nem valószínű, hogy Franciaország és Németország, amelyekben lényegesen magasabb a munkanélküliség, mint Nagy-Britanniában, jövőre változtatna álláspontján.
A kelet-európai munkavállalókkal szemben alkalmazott korlátozások megkeserítették az új tagállamok tavalyi csatlakozási ünnepségeit, és a "démonnak beállított lengyel vízvezeték-szerelő" az állásokat és béreket fenyegető nyitott munkaerőpiac veszélyeinek jelképévé vált.
