Néhány évvel ezelőtt még arra kellett koncentrálni annak, aki új állást keresett, hogy az önéletrajza és a motivációs levele ne tartalmazzon hibát. Mostanra azonban már évekkel előre kell gondolkodni, hiszen bármikor visszakereshető, hogy például mit tettünk közzé Facebook-profilunkban (vagy éppen iWiWes-adatlapunkon - a szerk.) A közösségi oldalak terjedésével rengeteg személyes információ kerül fel a világhálóra, így például az arra kíváncsi munkaadók egyetlen mozdulattal utánanézhetnek annak, milyen könyveket olvastunk, milyen zenét hallgattunk, hova jártunk szórakozni.
Szinte mindent tudnak rólunk
Sok álláskereső hajlamos elfelejteni, hogy amit egyszer közzétett az interneten, az jó eséllyel évek múltán is előkereshető. Azaz hiába vesszük le például a komprommitáló képeket a közösségi oldalakról, mentett formában azok később is elérhetők maradnak.
"A legtöbb munkaadó ma már az állásinterjú előtt, vagy közvetlenül utána rákeres a jelöltek nevére a Google keresőjében" - érzékelteti a jelenséget a CareerBuilder kérdésére Monique Tatum munkaügyi szakember. Szerinte ha valakiről pozitív információkat találnak, akkor az sokat segíthet abban, hogy jó első benyomás alakuljon ki róla a leendő munkaadó szemében.
A CareerBuilder egy felmérést is készített, mely szerint 2009-ben már a cégek 45 százaléka használja a közösségi oldalakat arra, hogy mindent megtudjon az állásra jelentkezőkről, ez az arány 23 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest. A vállalatok 35 százaléka elismeri, hogy befolyásolja későbbi döntését az, amit a jelöltről talál a világhálón.
"A dolgozók képviselik a cégeket, így az ő megítélésük gyakran összefügg a vállalatról alkotott véleménnyel. Egyetlen cég sem akarja az újságok címlapján negatív színben feltüntetve látni magát egy dolgozója miatt" - vélekedik Zac Grossbart, aki vállalati tanácsadással foglalkozik.
A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy az sem jó, ha a cég nem talál rólunk semmit az interneten, sőt, a mai világban az talán még károsabb a karrier szempontjából. A legtöbb munkaadó ilyen esetekben eleve gyanakodni kezd, különösen, ha mondjuk egy olyan állásról van szó, ahol mindennapos az internethasználat.
Jótanácsok a tudatos internethasználatra
A CareerBuilder.com cikke összegyűjtött néhány jótanácsot arra nézve, hogyan lehet magunkról pozitív képet kialakítani az interneten, hiszen ha már nem tudjuk megakadályozni, hogy lenyomozzanak minket, akkor hasznos lehet befolyásolni, mi minden jelenik meg rólunk.
Zac Grossbart szerint például kifejezetten hasznos lehet, ha valaki segítőkésznek mutatkozik a világhálón, ez már egy jó pont a munkaadó szemében. Éppen ezért érdemes például hasznos tanácsokat adni személyes blogunkban, hozzászólni a különböző blogbejegyzésekhez, fórumtémákhoz.
A második tanács, hogy a közösségi oldalon található profilunkon is tegyük közzé, ha éppen munkát keresünk. Ez több szempontból is előnyös: egyrészt a munkaadó látja, hogy komolyan gondoljuk a jelentkezést, másrészt pedig így ismerőseink is segíthetnek saját kapcsolataikon keresztül. A szakemberek szerint az internetes hálózatokon keresztül sokkal sikeresebben lehet állást találni, mint a hétköznapi életben.
Ha már megtörtént a baj, és olyan dolgot közöltünk a neten, amit nem kellett volna, akkor még mindig van egy megoldás: próbáljuk meg elfojtani az információt. "A potenciális munkaadók sokkal kevésbé valószínű, hogy megtalálnak valamit, ami mondjuk a tizedik oldalon található a keresési találatok között" - mondja ezzel kapcsolatban Grossbart. Éppen ezért szerinte hasznos lehet, ha például ugyanazon az oldalon később több pozitív információt teszünk közzé, mivel azok jó eséllyel előrébb fognak kerülni a keresőben.
A HR-szakemberek szerint érdemes óvakodni a cyberikrektől, ami azt jelenti, hogy mindenkinek érdemes valamilyen módon megkülönböztetnie magát a világhálón az azonos nevű emberektől. Könnyen lehet ugyanis, hogy például a munkaadó csak a névre keres rá, és más személy alapján negatív képet alakít ki rólunk.
