A munkaadói és munkavállalói szervezetek szükségesnek tartják a kompenzációt, ám többségük az MKIK által javasolt kritériumokat nem fogadja el. Kevésnek tartják azt az egymilliárd forintos keretet is, amelyet a GM e célra szán.
A munkaadók és a munkavállalók is vitatják azokat a kritériumokat, amelyeknek meg kell felelni ahhoz, hogy pályázni lehessen a munkaerő-piaci alap támogatására, a minimálbér-emelés hatásainak enyhítésére. Ennek mértéke a munkaerőre rakódó költségnövekmény 25--75 százaléka lenne -- ebben állapodott meg a Gazdasági Minisztérium (GM) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Az állami segítség vissza nem térítendő támogatás lenne, és január elsejéig visszamenőleg kaphatnák meg a vállalkozások. A megállapodás szerint a támogatásra pályázniuk kellene a cégeknek. A GM és az MKIK azt javasolta, hogy az elbírálásnál élvezzenek előnyt a 10 százalék feletti munkanélküliségi rátájú megyék és a 20 fő feletti vállalkozások. Emellett bizonyos iparágak, amelyeket a legjobban sújtott a minimálbér-emelés -- például a textil- vagy bőriparban tevékenykedő cégek --, szintén eséllyel pályázhatnának.
Bár egyes információk szerint a kamara és a GM javaslata az egyeztetések során némiképp változott, erről a Gazdasági Minisztérium illetékese a múlt héten nem nyilatkozott.
A leginkább érintett szakszervezetnél, az MSZOSZ-nél az az álláspont alakult ki, hogy a javaslat fő szempontjai nem fogadhatóak el -- közölte Wittich Tamás alelnök. Az ágazati és területi meghatározottság okán ugyanis a rászoruló cégek többsége nem kaphatna semmiféle kompenzációt a megemelkedett minimálbér miatt. A másik baj, hogy a korábban tervezett 2 milliárdos, e célra fordítható keret az utóbbi két hétben felére csökkent. Az MSZOSZ számításai szerint 10 milliárd körüli összeg jelenthetne érezhető segítséget.
Mint az MGYOSZ illetékese elmondta, szervezetük már tavaly, a minimálbér vitája során javasolta, hogy a munkaerő-piaci alapból kaphassanak a rászoruló cégek támogatást. Ám nem tartják jónak, hogy a mostani javaslat szerint a hozzájutás feltételei között területi szempontok vannak. Azt sem tudják elfogadni, hogy csak a 20 fő feletti cégek részesülhessenek a támogatásból. A szervezet szerint az öt fő feletti foglalkoztatottal működő vállalatok számára is lehetővé kell tenni a hozzáférést. Az egyéni vállalkozók viszont kiszorulnának e támogatásból, hiszen e kör nem biztosít munkahelyet mások számára -- figyelmeztet az MGYOSZ.
Éppen e feltételt vitatja a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Szövetsége (Kisosz). Mint Antalffy Gábor ügyvezető elnök mondta, bár szervezetük részt vesz az Országos Munkaügyi Tanács munkájában, a támogatásról szóló kamarai anyagot még csak meg sem kapták. A Kisosz felháborítónak találja, hogy míg a kormány szavakban támogatja a kisvállalkozásokat, addig ebben az esetben, amikor tényleg szükség lenne a segítségre, éppen e kör marad ki. Hozzátette: egy pénzügyminisztériumi megbeszélésen ígéretet kaptak arra, hogy a kisvállalkozók (az önfoglalkoztatók, illetve az egy-két alkalmazottnak munkát adók is) kapnak segítséget. Ám mindmáig ez csak ígéret, mert konkrétumokról még nem lehet tudni. A kisvállalkozók számára a legkisebb bér megemelése nagy teher, hiszen a Kisosz számításai szerint az egy alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozóknál egy évben 338 ezer forint pluszkiadást jelent ez a kormányintézkedés.
A mezőgazdaságban minden segítség jól jön. Az ágazatban a százszázalékos támogatásra is szükség lenne, így az, amire most lehetőség van, biztosan kevés lesz, de a semminél ez is több -- foglalta össze véleményét a MOSZ gazdasági szakértője, Mahr András. Így ezt a kamarai javaslatot támogatják.
Vitatott minimálbér-kompenzáció
Az idén drasztikusan megemelt minimálbér többletköltségei miatt nehéz helyzetbe került cégek várhatóan támogatást kapnak a munkaerő-piaci alapból.
