A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény(a továbbiakban: Dáptv.) 119. §-nak (2) bekezdése alapján az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás (AVDH) használata 2024. december 31. napjáig biztosított. Ezen AVDH szolgáltatás 2025. január 1-től csak a digitális szolgáltatást biztosító szervezet részére, a nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére, valamint 2025. október 31-ig a támogató szolgáltatással integráltan nyújtható
– ez szerepel abban a hivatalos tájékoztatóban, amely még a tavalyi év végén jelent meg az Igazságügyi Minisztérium (IM) honlapján. A közlés emlékeztet, az AVDH-szolgáltatás helyét január elsejétől lényegében a funkcionalitásában legközelebb álló eAláírás vette át, csakhogy ezt a szolgáltatást a gazdálkodó szervezetek képviselői nem használhatják aláírásra.
Október 31. után az özönvíz?
Bár az AVDH szolgáltatását a jogi személyek számára részben az év elején kiiktatták, a fentebb is idézett minisztériumi közlés nyitva hagyott egy olyan kiskaput, amely október végéig még közvetetten lehetővé tette annak használatát.
A „támogató szolgáltatással integráltan nyújtott AVDH-szolgáltatás” ugyanis a gyakorlatban azt jelentette, hogy az olyan ügyintézési portálokon, mind például akár a cégkapu, minisztériumi rendszerek, kamarai felületek, ahol az AVDH még integrálva volt a rendszerbe, a cégek képviselőinek még volt lehetősége arra, hogy a változtatás előtti módon használják azt aláírásra is.
November elsejével ez a lehetőség megszűnt, így a vállalkozások, egyesületek, alapítványok, szövetkezetek és más gazdálkodó szervezetek már nem tudnak az AVDH-val hitelesíteni, jelentősen bonyolítva ezzel az ügyintézést. Mostanra ugyanis az állami, önkormányzati és kamarai ügyintézés során csak a személyes elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátott dokumentum fogadható be – emlékeztet tájékoztatójában a Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara. A HKIK hozzátette, az AVDH-val aláírt dokumentumokat nem fogadják el, és az ilyen beadványokat az állami foglalkoztatási szervek vagy más hatóságok sem tudják feldolgozni.
Fotó: DepositPhotos.com
Álhírek terjedtek az AVDH-ról?
A FairConto szakmai blog cikkében bemutatta az AVDH történetét. Mint írták, a szolgáltatás 2015-től indult el és bármely magyar ügyfélkapuval rendelkező személy használhatta. A blog kiemelte, az AVDH – a híresztelésekkel ellentétben – egyáltalán nem ütközött az eIDAS rendelettel, az egyfaktoros azonosítás miatt sem. Az Európai Unió Parlamentje és az Európai Bizottság csak később kívánt ajánlásokat tenni és határidőket megfogalmazni az egyfaktoros azonosítás kivezetésére, ami 2027-2028 tájára várható (Romániában az ügyintézés még mindig egyfaktoros). Időközben Magyarországon – erőszakos bevezetés eredményeképpen – kétfaktoros lett az ügyfélkapu, így az AVDH mögötti azonosítási szint is nőtt. Hozzátették:
az EU tervei szerint belépő szerepkör (attribútum) azonosításig az AVDH vígan működhetett volna, sőt azt vissza lehetne emelni a polgári perrendtartás szabályai közé, hogy az visszamenőlegesen is teljes bizonyító erejű magánokiratként funkcionáljon Magyarországon.
Lehetne egy cégbarát megoldás
A blog cikkét szerző Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke Facebook-oldalán számolt be még október közepén arról, hogy saját elmondása szerint egyedül küzd a Fővárosi Törvényszéken azért, a DÁP eAláírása is használható legyen cégszerű aláírásként. Úgy fogalmazott: „óriási gépezettel állok szemben, ami mintha az állam érdekében mozdulna rá az évi több tízmilliárdos haszonra.”
A szakember beszámolója szerint ennek hiányában a jelenlegi rendszer, a november elsejétől a cégek által kötelezően fizetendő elektronikus aláírás olyan, mintha a cégvezetőknek minden évben 50 ezret kellene költeni egy tollra, hogy aláírhasson a vállalkozása nevében.
Mit tehetnek a cégek október 31. után?
Az AVDH kiiktatását nem sikerült elkerülni tehát, Ruszin Zsolt a FairConto bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a megkövetelt tanúsítvány biztosítására „a DÁP eAláírás is jó lehetne, ugyanakkor zajlik ennek a cégszerű aláírási körből való erőszakos, jogellenes kiszorítása is.” A szakember mindezt annak fényében különösen érdekesnek találta, hogy a változtatások utáni, cégszerű aláírásra alkalmas, magyarországi szolgáltatók által nyújtott elektronikus aláírás évente 40-50 ezer forintba kerül majd a cégeknek.
A vállalkozásoknak azért teljesen nem kell kétségbeesni, ahogy az MKOE alelnöke is felhívta a figyelmet, van azonban ennél sokkal kedvezőbb árazásban minősített elektronikus aláírás (14 300 forint évente a legtöbb cégnek), igaz, egyelőre csak angol, olasz, német videós azonosítással.
