A kormányfő elmondta, hogy a benzin esetében literenként 595 forint, a gázolajnál pedig literenként 615 forint az a maximális ár, ami fölé nem mehetnek a kiskereskedelmi árak. Emellett az állami kőolajkészleteket is felszabadítják.
A kormány a Barátság kőolajvezeték leállása miatt február 20-án már bejelentette, hogy „a hazai és régiós fogyasztók zavartalan üzemanyag-ellátása érdekében 250 ezer tonna kőolajat szabadít fel a biztonsági készletből. Az értékesítésre felajánlott mennyiség a teljes tartalék mintegy 40 százalékát teszi ki, visszapótlásáról legkésőbb augusztus végéig gondoskodni kell”. Ennek függvényében a teljes tartalék 625 ezer tonnának felel meg.
A 250 ezer tonna kőolaj felszabadításakor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy ez a mennyiség biztosítja a Mol százhalombattai finomítójának működését. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, Steiner Attila pedig arról beszélt, hogy a készletek jelenlegi állapota alapján arra jutottak, hogy azok 96 napnyi nettó importnak felelnek meg.
A védett árat csak a magyar rendszámmal és a magyar forgalmi engedéllyel rendelkező magánszemélyek vehetik igénybe. Az intézkedést, amely március 9-én éjféltől lép hatályba, kiterjesztik a mezőgazdászokra, a fuvarozókra és a vállalkozókra egyaránt.
Így reagálnak a kiskutak
A Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnöke a döntést követően az Mfornak elmondta, hogy a rendkívüli kormányüléssel egy időben az Energiaügyi Minisztériummal tárgyaltak a helyzet kezelése céljából. A szövetség egyik kérése az volt, hogy a stratégiai készletek egy részét kifejezetten a kis, leginkább vidéki benzinkutak számára szabadítsák fel. Emellett azt is felajánlották, hogy egyes töltőállomások rendelkeznek olyan szabad kapacitásokkal, szállítóeszközökkel (kamionok, tankerek), amelyekkel tehermentesíteni tudnák a Molt a logisztikai feladataiban.
„A legfrissebb információink szerint már 1400 olyan rendelés feküdt a Molnál, amit nem tudott teljesíteni. Sok kisbenzinkúttól kaptunk olyan értesítést, hogy csúsznak a nagykereskedők a szállításokkal. Ezeknek az eseteknek a száma pedig folyamatosan növekszik”
– mondta Gépész László. A szakember szerint a tehermentesítéssel a nagyobb ellátási hiányok elkerülhetők lennének.
Gépész László az Energiaügyi Minisztériummal tartott megbeszélést egyébiránt eredményesnek ítélte. Sikerült megállapodniuk egy folyamatosan működő kommunikációs csatorna kiépítésében, hiszen a töltőállomásoknak sokkal több információjuk van az aktuális piaci helyzettel kapcsolatban, mint a minisztériumnak.
A védett árral kapcsolatban Gépész László kiemelte, hogy meg kell várni, mi jelenik meg pontosan a Magyar Közlönyben. Hiszen a hatósági ár intézményét ismeri a magyar jogrend, de olyan, hogy védett ár, nem létezik.
„Több a kérdés, mint a válasz. Olyan veszély nincs, hogy már holnap nem lesz elegendő üzemanyag, de ha nagyobb a fogyasztás, mint az utánpótlás, akkor hosszabb távon lehetnek problémák.”
Sok múlik azon, hogy a tavaly októberi tűzeset miatt egyébként is csak 40 százalékos kapacitással üzemelő Mol százhalombattai finomítójában milyen ütemben tudják feldolgozni a kőolajat. „Egy újabb műszaki hibától pedig az Isten óvjon” – sóhajtott fel Gépész László.
A Független Benzinkutak Szövetsége korábban azt javasolta a kormánynak, hogy inkább ne maradjanak meg a magas piaci árak, viseljük el azokat. Cserébe ugyanakkor visszatérítéssel kellene kompenzálni a rászoruló cégeket vagy magánszemélyeket. Az ehhez szükséges infrastruktúra már rendelkezésre áll, ugyanis a benzinkutak kasszarendszerei online kapcsolatban vannak a NAV-val, a töltőpisztolytól kezdve a központi adatbázisig. „Ezek a rendszerek képesek a vevők adatainak rögzítésére, beleértve akár a rendszámot is. Az adatok alapján könnyen megállapítható, hogy ki, milyen járműbe, mennyi üzemanyagot, milyen áron vásárolt” – fogalmazott az FBSZ.
A szövetség szerint ez a megoldás piackonform lett volna, ami nem gátolja Magyarország számára az ellátás biztonsága szempontjából nélkülözhetetlen importot, valamint a nagykereskedések működését.
Gépész László szerint amíg a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi ár ilyen szinten elválnak egymástól (a különbség literenként 60-70 forint is simán lehet), a töltőállomásoknak egyszerűen nem éri meg üzemanyagot beszerezniük. „Vagy kompenzációt vagy adóelengedést fognak kérni, vagy bezárnak. Senki sem fog veszteséggel üzemelni.”
Az FBSZ elnöke szerint a jelenlegi helyzetben minimum szükséges lenne, hogy a védett árral kapcsolatos szabályokat heti rendszerességgel felülvizsgálják.
Gépész László nem volt optimista azzal kapcsolatban, hogy a globális olajkínálat gyorsan rendeződhet. Hiszen súlyos sérülések értek termelői kapacitásokat, szállítási útvonalakat, kikötői terminálokat. Ami pedig még aggasztóbb, hogy kőolajkutakat is elkezdtek már bezárni, amelyek újranyitása egy közel-keleti rendezés esetén is több hónapot vehet igénybe.
A dízelpiac a legnagyobb vesztes
Az iráni háború miatti olajárrobbanás Magyarországra is begyűrűzött – ezzel érvelt Orbán Viktor miniszterelnök is a védett ár bejelentésekor. Ennek hatására a világpiaci olajárak 100 dollár fölé emelkedtek (hétfőn hajnalban az északi-tengeri Brent típusú kőolaj hordónkénti ára egészen 120 dollárig ment fel, majd innen visszakorrigált 100 dollár környékére, cikkünk megjelenésekor már e szint alatt tartózkodik). A holtankoljak.hu március 9-én jelentette be, hogy a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 10 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 20 forinttal emelkedne keddtől. A március 9-i átlagár a benzinnél 585 forint volt literenként, a gázolajnál pedig 629 forint.
A most bejelentett védett árak (595 és 615 forint) közül tehát a 95-ös benziné a keddi tervezett nagykereskedelmi áremelésnek megfelelő átlagos árszintet jelenti a kiskereskedelemben (a fölé viszont nem mehet), míg a dízelnél bruttó 34 forinttal alacsonyabb ár alakulhat ki a kutakon. Nagy kérdés, hogy a nagykereskedelmi árakra majd milyen szabályozás vonatkozik. Ez valószínűleg a várhatóan hétfő este megjelenő Magyar Közlönyből derülhet ki.
A két üzemanyagtípus, a benzin és a gázolaj ára közötti olló február 28-a, az Egyesült Államok és Izrael bombázásainak megindítása után tovább nyílt. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy Európa az orosz-ukrán háború kirobbanása óta a dízel importjának 50 százalékát a Közel-Keletről szerzi be. Irán azonban lezárta az egyik legfontosabb hajózási útvonalnak számító Hormuzi-szorost, ezért az áremelkedés mellett hiány is fenyeget a termékből. Ellátási problémák Magyarországon lokálisan alakultak ki néhány helyen.
Egy szerkesztőségünkhöz eljuttatott levél szerint egy Somogy vármegyei, Homokszentgyörgyön található töltőállomásra napokkal később sem érkezett meg a Moltól megrendelt dízel- és benzinmennyiség. Emellett két kisebb kútról, egy őcsényi és egy bonyhádi töltőállomásról érkezett az a hír, hogy korlátozzák a vásárolható üzemanyag mennyiségét.
A gázolaj nagykereskedelmi ára az elmúlt héten gyakorlatilag napról napra nőtt, a nagykereskedelmi ár 22 forinttal ugrott meg, és másfél hét alatt 37 forint volt az áremelkedés mértéke. Ehhez hasonló mértékű drágulásra a 2021 őszén bevezetett benzinárstop kivezetése után, valamint 2024 elején, a jövedéki adó megemelésekor volt példa. Bár nominálisan a benzin ára is jelentősen nőtt, de a dízellel összevetve mégis visszafogottabb volt az emelkedés – számol be róla az Mfor Üzemanyagár-figyelő.
A kormány beavatkozása az üzemanyagpiacon nem volt előjel nélküli. Az olasz kormány várhatóan kedden fogadhat el egy olyan rendeletet, amely aktiválja az úgynevezett mozgó jövedéki adó mechanizmusát. Ez egy olyan eszköz, amely ideiglenesen csökkenti az üzemanyagokra kivetett adók terhét, amikor az olaj ára a vártnál magasabbra emelkedik.
Horvátországban pedig Andrej Plenkovic miniszterelnök jelentette be, hogy ársapkát vezetnek be a járműüzemanyagokra. Az eurodízel literenkénti árát 1,55 euróban, a benzinét 1,50 euróban maximálják.
