Az utasbiztosítások száma és értéke viszont minden korábbi rekordot megdöntött, az egészségbiztosításokra költött pénz pedig az infláció duplájánál is jobban nőtt - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Gyászos szám
Alig 21 milliárd forint lett 2023-ban a hazai biztosítók adózott eredménye a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. Gyászos szám ez, mivel több mint 40 százalékkal alacsonyabb a 2022-esnél is, és mindössze a negyede az extraprofitadók előtti években megszokott 80 milliárd forint fölötti eredményeknek.
Az életbiztosítások díjbevétele több mint 6 százalékkal csökkent 2022-höz képest, 571 milliárd forintra, a vegyes életbiztosításokba az előző évinek csak a kétharmadát, a befektetési egységhez kötött (unit linked) konstrukciókba bő 7 százalékkal kevesebbet fizettek be az ügyfelek. A személyi jövedelemadó-kedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosításokba ugyan több pénz került, 16,3 százalékkal 147,7 milliárd forintra nőtt a díjbevétel, ám tekintettel arra, hogy 37 ezer új szerződés is létrejött az év folyamán, ez a növekedés azt jelenti, hogy az öngondoskodó ügyfélkör kisebb mértékben növelte a befizetéseit, mint amennyi a tavalyi infláció volt.
Mélyütés
A mélyütést a piacnak az vitte be, hogy az egyszeri díjas életbiztosítások az extraprofitadó miatt lényegében veszteségessé váltak, emiatt az értékesítésük visszaesett, a díjbevételük a 2022-es kevesebb mint felére csökkent, éppen csak elérte az 56 milliárd forintot. Az adó bevezetése előtt ez egy 120-140 milliárd forintos piac volt - emlékeztet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
A nem életbiztosításoknál a díjbevétel 14,5 százalékkal nőtt, vagyis pont annyival, amennyi a 2022-es infláció volt, összesen 938 milliárd forint folyt be a biztosítókhoz. A lakossági vagyonbiztosításokba 191 milliárdot fizettek be, 15,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, az átlagos lakásbiztosítási díjak is nagyjából ilyen mértékben nőttek.
A nem életbiztosítások közül a legnagyobb díjbevételt továbbra is az autós biztosítások hozzák. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) 307 milliárd forint volt a befolyó összeg, ez 11,6 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban, ami azt jelenti, hogy itt nem tudták teljes mértékben áthárítani az inflációt a biztosítók az ügyfelekre. A casco díjbevétel 21 százalékkal 164 milliárd forintra nőtt, miközben a szerződések száma csökkent, tehát a casco-díjak nagyobb mértékben emelkedtek tavaly. A díjemelkedést a kárráfordítások növekedése is indokolhatta, ezek 16-17 százalékkal emelkedtek az autós biztosításoknál.
Volt, ami nagyon jól ment
Volt néhány olyan biztosítás is, amelyik nagyon jól ment 2023-ban. Az egészségbiztosítások díjbevétele például 37 százalékkal nőtt, és meghaladta a 11 milliárd forintot. A szerződések száma is több mint 22 százalékkal emelkedett, de még mindig csak 9131 darab van a piacon, vagyis kevés ember engedheti meg magának ezt az éves szinten szerződésenként akár milliós nagyságrendű kiadást jelentő szolgáltatást.
A nem életbiztosítások húzóterméke az utasbiztosítás lett tavaly. Hiába a nagy reálbércsökkenés és fogyasztás-visszafogás, akinek volt pénze, az elindult külföldre, és ezért sokan kötöttek ilyet. Az egyszeri díjas szerződések száma meghaladta a 250 ezret, amire korábban soha nem volt példa. A covid-járvány előtti utolsó évben, 2019-ben 249 ezer egyszeri díjas utasbiztosítást kötöttek, ez volt a korábbi rekord. A díjbevétel szintén megugrott, 27 százalékkal 19,3 milliárd forintra nőtt, ami ugyancsak rekord - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
