Az Indotek Csoport még februárban, azaz a háború kitörése előtt állapodott meg az Oroszországra kivetett szankciók miatt később bebukott Sberbankkal, hogy megvásárolja tőle a horvátországi agrárpiac vezetőjének számító Fortenova csoport 43 százalékos pakettjét. Most azonban úgy tűnik, egy, az ismeretlenből előbukkant befektető beelőzte. Eddig csak csak annyi volt bizonyos, hogy a félmilliárd eurós (200 milliárd forint!) üzletet a dubaji Saif Alketbi sejkkel hozták tető alá. Ám horvát lapértesülések szerint a Sberbank holland leánycégét (ezt tulajdonolja ugyanis formailag a Fortenovát), az SBK ART elnevezésű vállalkozást nem a dubaji sejk, hanem végül is oroszok közbeiktatásával horvát üzletemberek vették meg, kiszorítva ezzel nemcsak a magyar Indoteket, hanem a horvát nyugdíjalapokat is, amelyek szintén vevőjelöltek voltak.
Az elmúlt hét végén tört ki a botrány az adásvétel körül. Horvát lapok ugyanis biztos forrásból merítve az állítják, hogy a sejk - aki talán azt sem tudja hol van Horvátország!? - strómanként jelent meg, mögötte pedig horvát üzletemberek és orosz cégek állnak.
Az ottani sajtó értesüléseit megerősíteni látszik néhány kormányzati forrás is. Ezek szerint a horvát kormány külügyminisztériuma alá tartozó felügyeleti szervezet hosszú vizsgálat után hamarosan megtorpedózhatja az adásvételt. Nem utolsósorban azért, mert a nagyméretű agrárkomplexum adásvételéhez a horvát és uniós hatóságok hozzájárulása egyaránt szükséges. Ez azonban mindeddig nem történt meg. Márpedig ezen engedélyek nélkül a megatranzakció érvénytelen, sőt, az orosz cégekre érvényes szankciók megkerülése vagy megsértése miatt büntetés is kinézhet. Ennek skálája meglehetősen széles, az adóhivatali vizsgálattól a vagyon zárolásáig ívelhet.
Mi lehet a megaüzlet mögött?
Az esetleges vagyonzárolásra esélyesek között a Jutarnji list napilap két horvát üzletember nevét említi azzal, hogy mindketten aktívan részt vettek az ügyletben, és most Dubajban vannak, de a listára kerülhetnek a lap szerint a Fortenova egyes tisztségviselői is. A gyanúba keveredett egyik horvát üzletember Krezimir Filipovic, a másik pedig Miodrag Borojević. Ők ketten állhatnak az Alketbi mögött. (Ez utóbbi ügyvédje visszautasította a vádakat, mondván, Horvátországon kívüli ügyletről van szó, egy holland cég kötötte az üzletet, amihez Horvátországnak semmi köze.)
A nyomozáshoz közelálló forrásokra hivatkozva azt közölte a lap, hogy a Fortenova-részvények értékesítésének teljes folyamatát a Sberbank főigazgatója, Herman Gref és helyettese irányította. (Gref egykori orosz gazdasági miniszter, akit gazdasági ügyekben Vlagyimir Putyin elnök jobbkezeként emlegetnek.)
A Dubaj-Moszkva tengely által nyélbe ütött üzletet rendkívül szokatlannak tartják, különösen, hogy erről a Fortenova átvilágítása nélkül, alig néhány nap alatt döntött a vevőként megnevezett sejk.
Egy másik forrás szerint a félmilliárd eurós üzlet mögött végül is Filipovic - pontosabban ennek orosz cége - áll. A Velestroj nevű vállalkozás ugyanis jelentős oroszországi beruházásokban, így elsősorban gázvezeték-építésekben vett részt. Az orosz megrendelők jelentős tartozást halmoztak fel vele szemben - becslések szerint ennek nagyságrendje eléri a félmilliárd eurót. És itt érnek-érhetnek össze a szálak. A horvát-orosz-dubaji háromszög egyszerűbb kapcsolattá devalválódik, amelyben a horvát üzletember és a részvénycsomagot értékesíteni akaró Sberbank vesz részt. Ezt erősíti az a szintén horvát információ, miszerint a Fortenova részvénypakett vételárát nem Dubajból utalták át a Sberbanknak, hanem vélhetően Oroszországból. A végső kedvezményezett pedig nem Alketbi sejk, hanem a két horvát üzletember lehet.
Mennyit ér a Fortenova?
De vajon miért ez a “tülekedés” a cégcsoportért? Bár a Fortenova anyagi helyzete cseppet sem rózsás, ma is a Nyugat-Balkán legjelentősebb agrárcsoportja - jelentős kis- és nagykereskedelmi bolthálózattal. A munkavállalók száma meghaladja a 45 ezret, a beszállítóké pedig 30 ezer körüli. A cégcsoport öt országban aktív, sőt helyenként meghatározó kereskedelmi lánc, annak ellenére, hogy a nyugat-európai multik már itt is erős pozíciókkal rendelkeznek. A korábbi Agrokor cég romjain 2019-ben létrejött Fortenova az elmúlt időszakban jelentős korszerűsítésen esett át, ennek egyik jele, hogy az idei év első nyolc hónapjában az árbevétel 3,5 milliárd euróra nőtt - igaz, a mérleg szerinti eredmény 200 millió euróra rúg. (Fabris Perusko, a cégcsoport vezérigazgatója szerint az idei forgalom már ötmilliárd euró fölött lehet.) A Fortenova adósságállomány ma is jelentős. Három évvel ezelőtt az előd cég, az Agrokor csődje idején ez megközelítette a 8 milliárd eurót. A vezérigazgató szerint a Fortenova adósságállománya jelentősen csökkent, mert ennek nagy részét tulajdonrésszé konvertálták.
A zűrös adásvételi folyamat bizonyosan nem segíti a cégcsoport működését, arról nem is beszélve, hogy a biztos tulajdonosi háttér a napi működést is jelentősen befolyásolja.
Úgy tűnik, az Indotek Csoport egyelőre nem mondott le véglegesen a Fortenova tulajdonrész megszerzéséről, kivárja a fejlemények alakulását - egészen a Nyugat-Balkán legnagyobb cégének megvásárlása körül kialakult botrány elcsitulásáig. Az Mfor kérdésére a legtehetősebb hazai ingatlanpiaci vállalkozó - a 100 Leggazdagabb magyar 2022 listáján 240 milliárd forintos vagyonával hatodik - Jellinek Dániel nem kívánta kommentálni a cégcsoport körüli híreszteléseket, ugyanakkor jelezte, hogy a cég iránti érdeklődésüket továbbra is fenntartják, ám kizárólag az Oroszországra vonatkozó szankciók betartásával. Hangsúlyozta, hogy csakis az ezekre vonatkozó összes engedély birtokában és a horvát gazdasági és politikai érintettek támogató partnersége esetén kívánnak az ügyletbe tőkét fektetni.
A zűrös ügy a horvát kormányfőnek is kifejezetten kellemetlen. Plenkovic ugyanis már csak az ország uniós tagsága miatt sem hagyhatja figyelmen kívül az elmúlt hetekben napvilágra került tényeket és adatokat, arról nem is beszélve, hogy a Fortenova az ottani agrárszektor negyedét (!) kontrollálja, s így az ország számára cseppet sem mellékes ennek jövője.
