A VirPay név furcsa időzítéssel, néhány hónappal azt követően jelent meg Magyarországon, hogy kitört a csak az 1929-33-ashoz hasonlítható mélységű világválság. A népszerű offshore helyszínként számon tartott amerikai Delaware-ban bejegyzett Virpay Inc. 2009 áprilisának végén alapította, 500 ezer forintos törzstőkével, a Virpay Pénzforgalmi Szolgáltató Kft.-t, egyéb pénzügyi tevékenységre.
Öt és fél éven át ezzel a háttérrel is működtek. Akkor azonban nagy változás állt be – legalábbis a hivatalos cégadatokban. A törzstőke 2014 októberében 500 ezerről 38 millió forintra emelkedett, amit már az „új” tulajdonos, a VirPay Financial Group Zrt. tett be.
A mosonmagyaróvári társaságot egy magánszemély, Galambos Zsolt és az ő M.Son Hungary nevű kft-je 2013 márciusában alapította, arra apellálva, hogy két hónappal korábban a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (az MFB Magyar Fejlesztési Bank jogelődje) újra megnyitotta a döntő részben EU-s pénzből összerakott Jeremie Alapból nyújtott források terítésére a közvetítői szerződéskötés lehetőségét. Ami sokak szívét megdobogtatta, így köztük az amerikaiból immár magyarrá átvedlett Virpay gazdáiét is.
A VirPay Financial Group Zrt. alapításkori 50 millió forintos tőkéje alig fél évvel később 60 millióra emelkedett – akkor szállt be két magánszemély: Vizi Tamás, aki rögtön 95 százalékos tulajdonossá avanzsált, valamint Pausits Erika, 5 százalék erejéig. Azt követően azonban az alaptőke már nem változott.
Eleinte hitel és pénzkölcsön nyújtásával foglalkozhatott a VirPay. 2014 januárjától pedig az Új Széchenyi Hitel keretén belül a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4.1. Intézkedés keretében refinanszírozott hitelek nyújtásával üzletszerűen. Ahogy azt egyfajta ars poeticájukként az éves beszámolóikban megfogalmazták:
a VirPay Financial Group Zrt. küldetésének tekinti a kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy nem a kívánt mértékben finanszírozható magyarországi székhelyű mikro-, és kisvállalkozások fejlesztését, azok hitelhez jutása lehetőségeinek javításával.
A Magyar Nemzeti Banktól (MNB) kapott engedély birtokában pedig 2015 januárjától már a pénzügyi lízing, valamint követelésvásárlás is felkerült a Virpay szolgáltatási palettájára.
Egy ideig futott is a szekere, a 2015-ös év 17,4 milliárd forintos nyeresége ugyan 2016-ra csaknem a harmadára csökkent, de aztán ismét nőtt, s a 2018-as év is még mindig 11 milliárdot meghaladó profitot hozott.
Pedig abban az évben már jelentkeztek a gondok. Az MNB korábbi átfogó vizsgálata alapján 2018 júliusában 13,5 millió forintra bírságolta a céget, egyúttal arra kötelezte a VirPay-t, hogy egy adott határidőre a jogszabályoknak megfelelően alakítsa ki az ügyfélpénzek kezelésére, nyilvántartására, s ezek ellenőrzésére vonatkozó szabályzatait és gyakorlatát.
Mivel azonban a társaság ennek a követelménynek sem tett maradéktalanul eleget, az MNB visszavonta a VirPay Kft. tevékenységi engedélyét, egyúttal kötelezte a társaságot, hogy arányosan fizesse ki a rendelkezésre álló pénzeket a jogosult ügyfeleknek. Lépését a jegybank azzal indokolta, hogy a cég tulajdonosa nem rendezte a társaság tőkehelyzetét az előírt határidőig, miközben az MNB által feltárt adatok szerint – ahogy a jegybankárok fogalmaztak – „nem biztosított az ügyfélpénzek korlátozás nélküli rendelkezésre állása”.
Nem kevés pénzről volt szó, az akkori kimutatások szerint az ügyfelek kétmilliárd forint körül tarthattak pénzt a VirPay-nél.
Innen már nem volt visszaút. A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetésével egy időben – bár ettől teljesen függetlenül – 2020. március 10-én az MNB elrendelte a társaság végelszámolását, amely levezénylésével a saját leánycégét, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t (PSFN) bízta meg.
A 2020. március 12-én megindult végelszámolás 2021. június 7-én ment át felszámolási eljárásba. Ez zárult le a magyar viszonyokhoz és az eddigi hazai tapasztalatokhoz képest szokatlanul rövid időn belül, amelyet követően a Győri Törvényszék Cégbírósága törölte a társaságot a cégjegyzékből.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
