Hiába értek el 450 milliárdos, az előző évit meghaladó árbevételt, az anyagjellegű ráfordítások magasabbak voltak a forgalomnál. A Mohu a tavalyelőtti 50,4 milliárd forintos veszteség után a múlt évet alig jobb eredménnyel, mínusz 47,8 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta, írja a Telex.
A lap szerint a Mol tulajdonában lévő hulladékos társaság eddig 200 milliárd forintot bukott, és „igazán kilátása sincs a veszteségtermelés elkerülésére”.
Közben a cég folyamatosan kapja a társadalomtól, a versenytársaktól, a negatív visszajelzéseket, azaz reputációs szempontból sem nevezhető sikernek a sztori.
A Mol reménye az, hogy a 35 éves hulladékos koncessziót a kormányváltással talán felülvizsgálja a Tisza-kabinet.
Fotó: MTI
„Az biztos, hogy a teljesen fragmentált, minden elemében különböző lakossági szemétgyűjtés helyett indokolt lenne valami egységesítés, és a 2012-es díjak az azóta bekövetkezett infláció tükrében is korrekcióra szorulnak” – írja a cikk, bár hozzáteszi, „valószínűleg nem is népszerű, ha az egy-két ezer forintos havi díjakat hirtelen megemelik”. Igaz, utána azt is: „a Mol meggyőződése, hogy ő tud nagy rendszereket tervezni, működtetni, szabályozott iparágban dolgozni, tudja vállalni azt is, hogy nem népszerű”.
A Mohu továbbra is azt vallja, hogy van értelme országos rendszert működtetni, de azt persze joggal kérdezheti meg az állam, a Mol-részvényes, vagy bárki más, hogy mégis mivel kalkulált a csoport eredetileg, amikor üzletet látott a hulladékban a többé-kevésbé azért ismert paraméterrendszerben – írja a cikk.
