Még 2021 áprilisának derekán történt, hogy a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző megvált az egyik érdekeltségétől, a rendre milliárdos bevételhez jutó Nehéz Kő Kft.-től - számolt be lapunk először a tranzakcióról, mely során Orbán Győző több százmillió forinthoz jutott. A cégbíróságra leadott dokumentumokból azt is kiderítettük, hogy a cég vételára kereken 750 millió forint volt, melyhez az akkor még MKB Bank néven futó pénzintézet biztosított hitelt. A felvett összeg 600 millió forint volt, amire a bank 840 millió forint értékű zálogjoggal terhelte meg a megvásárolt Nehéz Kő Kft.-ben lévő 100 százalékos tulajdonrészt. Igen ám, viszont a kormányfő édesapja nem elégedett meg a vételárral, hiszen még az osztalékra is igényt tartott,
így mindösszesen a rendelkezésre álló adatok alapján és az adózási szabályok ismeretében 800 millió forint körüli összeg illethette meg Orbán Győzőt a Nehéz Kő eladása révén.
A cég egyébként nem került túlzottan távol az Orbán-családtól, a vevő az a NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt. volt, melyet még 2016-ban alapított Orbán Áron, a miniszterelnök öccse, valamint az Orbán-család bizalmi emberének tartott Bihari Lajos. Utóbbi egyébként ma már egyedüli tulajdonosa a NAKK-nak. A tulajdonosváltás után Bihari a Nehéz Kőt FuvarozNAK Kft.-re nevezte át.
Hogy mi történt a céggel azóta és mennyire okozott (anyagi) kihívást a vételár és az osztalék kifizetése Orbán Győző részére, az csak most derült ki. A tranzakcióról beszámoló cikkünk idején ugyanis még csak a 2019. évi beszámoló volt elérhető.
Törés
Az világosan látszik a nyilvánosságra hozott éves beszámolóban, hogy a tulajdonosváltás évében, tehát 2021-ben lényegében nagyságrendekkel kisebb számok szerepelnek az egyes sorokon. A probléma azonban nem merül ki ennyiben, de előbb mutatjuk a fontosabb adatokat a mérlegből:
- a cég tárgyi eszközei 284 millió forintról 62 millióra csökkentek,
- a követelések 224 millióról 95,8 millióra, ami mögött elengedés, de teljesítés is egyaránt állhat,
- a pénzeszközök állománya pedig 190,2 millióról 4,1 millióra apadt.
A mérleg forrásoldalán is jelentősebb változások voltak, ezek közül kiemelkedő a kötelezettségek sor, ahol 572 millió után 229 millió szerepelt.
No, és akkor a lényeg!
Gyaníthatóan Orbán Győző jól bejáratott üzleti kapcsolatainak hiánya látható az értékesítésből befolyt bevételek soron. Hiszen, míg 2020-ban 1,2 milliárd forint folyt be a kasszába, addig 2021-ben már csak 317,8 millió forint, 2022-ben pedig még ennél is kevesebb, 138,2 millió. Noha ezzel párhuzamosan a kiadások is jócskán megcsappantak, a bevételek már nem tudták fedezni a kiadásokat, így egy soha nem látott mértékű veszteség lett az eredmény, -197 millió forint 2021-ben, és 2022-ben sem hozott más végkifejletet a gazdálkodás, -66,4 millióval zárta az évet a Fuvaroznak Kft.
Ez a két veszteséges év pedig megtette a "hatását", hiszen a korábban még akár több százmillió forintos saját tőke már 2021-ben a negatív tartományba csúszott, és 2022-ben sem sikerült kijönnie pozitívba fordulnia. Ezt a helyzetet pedig a számvitel szabályai szerint a tulajdonosnak rendeznie kell, amire több lehetőség is a rendelkezésére áll. Talán a leggyakoribb megoldás a pótbefizetés, amikor a tulajdonos pluszforrást biztosít a társaság számára - annyit, hogy a saját tőke megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. Vagyis, hogy a jegyzett tőke felét legalább elérje.
Bihari Lajos - vagyis közvetlenül a NAKK, mint tulajdonos - egy másik, sokkal ritkábban használt megoldást választott: értékelési tartalékot képzett. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a vállakozás tulajdonában lévő eszközöket a jellemzően használt könyv szerinti érték helyett piaci értéken szerepelteti. A kettő közötti különbözet jelenik meg az értékelési tartalék soron. Ám láthatóan (-46,6 millió a saját tőke) ez lényegében semmit sem segített a cég helyzetén. A probléma súlyosságára a kiegészítő mellékletben is kitérnek:
"(...) mivel az elmúlt években a nyereséges működést nem tudta fenntartani és ez a jövőben sem látszik reálisnak, így a vállalkozás folytatásának elve sérül, a továbbműködéshez biztosított fedezet nem biztosított, akár felszámolásra is sor kerülhet".
Hozzáteszik: a beszámolóban a lényeges eszközök a piaci értéken vannak bemutatva, a hitelezőkkel való egyeztetés folyamatban van.
Mfor-vélemény
A felszámolásra való utalás egészen pikáns mellékzöngét ad ennek az egész történetnek, különösen akkor, ha ez tényleg megtörténik. Márpedig erre minden esély megvan, hiszen látszólag a tulajdonos pénzügyi áldozatot nem vállal a társaság jövője érdekében, a cég pedig már távolról nézve sem prosperál olyan jól, mint Orbán Győző idején. Felmerül a költői kérdés a történetet illetően: az Orbán-család bizalmi embere a miniszterelnök barátjának tulajdonában lévő banktól több százmillió forintos hitelt felvéve kifizeti a vételárat Orbán Győzőnek, aki még az osztalékra is igényt tart, majd szép csendben az új tulajdonos, a családi bizalmi ember felszámolja az egész céget, lévén nincs nyereség, és rengeteg a jelzálog is. Vajon Orbán Viktor édesapja csak szimplán ki akart szállni a cégből, esetleg forráshoz akart jutni, vagy így intézte a cége felszámolását? Vagy ezek kombinációja?
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.)
