<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Meglehetősen szokatlan, hogy egy tervezett adásvételről több mint egy év múltán tájékoztatják a felek a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH). Most ez történt a GVH honlapjának tanúsága szerint a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó Cívisbusz Kft. esetében.

Érdekes bejelentésre bukkantunk a Gazdasági Versenyhivatal honlapján. Eszerint a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. 2021. augusztus 31-én adásvételi szerződést kötött az Inter Tan-ker Tanácsadó és Kereskedelmi Zrt.-vel a Cívisbusz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 4 millió forint névértékű üzletrészének eladásáról. Mint írták, a tervezett tranzakció eredményeként a Cívisbusz felett az Inter Tan-ker egyedüli közvetlen, a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és az ITK Invest Kft., mint az Inter Tan-kert magában foglaló ITK Csoport közös irányítói pedig közvetett közös irányítást szereznek. 

Kérdés, ha a tranzakciót tavaly augusztus végén ütötték nyélbe a felek, akkor miért csak közel egy és egynegyed évvel később, 2022. november 29-én jelentették be a Gazdasági Versenyhivatalnak, hogy összefonódnak.

Tulajdonosi részesedések – üzletrészek, részvények – adásvételéről akkor kell a feleknek kikérniük a GVH véleményét, amikor nem tudni pontosan, együttes szerepvállalásuk tekinthető-e versenyt korlátozó összefonódásnak. Cikkünk írásáig a Versenyhivatal még nem határozott e kérdésben.

A Cívisbusz Kft. 2008-ban alakult. Mint saját magát jellemezve a cég írja, „létrehozásának célja, hogy az erőforrások fejlesztésével, bővítésével, a működés optimalizálásával a piaci részesedés növekedjen, a jövedelmezőség megfelelő szintű legyen, a vagyon gyarapodjon”. Ami az ársapkák miatt kialakult benzin- és gázolajmizéria kapcsán érdekes lehet, az az, hogy a Cívisbusz főtevékenysége a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem.

A társaságot a tulajdonosváltásig, azaz 2021. augusztus 31-ig 80 százalékban a DKV Debreceni Közlekedési Zrt., 20 százalékban pedig az Inter Tan-Ker Zrt. birtokolta. Másnaptól, azaz 2021. szeptember 1-jétől viszont a DKV kivásárlásával már csak az Inter Tan-Ker, amelynek az ITK Holding Zrt. az egyedüli tulajdonosa. Ezt a változást a cégbíróság 2021. szeptember 6-ai hatállyal jegyezte be. 

Kérdés, vajon a DKV-t az ösztökélte-e a kiszállásra, hogy a Cívisbusz a korábbi évek nyereségét követően a 2021-es esztendőt testesnek minősíthető veszteséggel zárta.

Az ITK Holding személye vezet el a Molhoz. Magyarország legnagyobb árbevételű cége ugyanis 2018 júliusának végén jelentette be, hogy az autóbuszos közösségi közlekedés piacára lép, többségi részesedést vásárol az ITK Holdingban, amelynek fő tevékenysége a közösségi közlekedésben részt vevő autóbuszok üzemeltetése és karbantartása. A bejelentés szerint a Mol biztosítja az ITK Holding növekedési stratégiájához szükséges forrásokat, multinacionális hátteret és stabilitást. A lépés jól illeszkedik a Mol 2030-as mobilitási stratégiájához.

A szokásosnál hosszabb megálló. Fotó: MTI
A szokásosnál hosszabb megálló. Fotó: MTI

A 2002-ben alapított ITK a hazai közösségi közlekedés egyik meghatározó szereplője. A cég teljes körű megoldásokkal segíti több város közlekedését. Tevékenységei között a legmeghatározóbb az autóbuszok üzemeltetése és karbantartása, illetve utastájékoztató, valamint forgalomirányító rendszerek fejlesztése, üzemeltetése.

A négy évvel ezelőtti bejelentés szerint az ITK Holdingnak fontos szerepe van a hazai közösségi közlekedés megújításában is. A német Daimler magyarországi leányvállalatával közösen fejlesztette ki például a Reform 500 LE elnevezésű elővárosi autóbuszt, melynek prototípusát 2017-ben mutatták be Debrecenben. 

A Mol 2030 stratégiájában leszögezte, hogy nagyobb fókuszt helyez a jövőben a mobilitási szolgáltatásokra. Ennek jegyében szerezte meg az ITK Holding többségi, 74 százalékos részesedését, amely hivatalosan a Mol E-mobilitás Vagyonkezelő Kft. nevén van. A többi, 26 százalékos pakett pedig az ITK Invest Kft.-é, amely egy magánszemély, a budapesti illetőségű Kossa György Géza jegyzi, aki egyúttal az ITK Holding igazgatósági elnöke.