Durvul a koronavírus-járvány, javában benne vagyunk a második hullámban, a kormány kénytelen volt visszatérni a tavaszi szigorításokhoz. Ilyen körülmények között, amikor már csak elővigyázatosságból is emelni kell a home office-ban dolgozók arányát, mennyire nehéz irányítani egy bankot?
Az elején nagyon tartottunk a home office-tól, jelentős újítás volt kitalálni és megérteni, hogyan kezeljük. Ráadásul korábban nem igazán mutatkozott rá igény, így nem voltunk biztosak abban, hogyan lehet hatékonyan megvalósítani. A kényszer hatására tavasszal aztán nagyon gyorsan, két nap alatt teljes mértékben átálltunk az online működésre, köszönhetően anyavállalatunk, az Intesa Sanpaolo Csoport leányvállalataként ránk is jellemző hatékony szervezeti felépítésnek és a kollégák elkötelezettségének. Ezt jó volt látni. Nálunk nyáron sem volt kötelező bejárni az irodába. Szeptembertől ismét kifejezetten kérjük a központi területeken dolgozó kollégákat, hogy csak akkor járjanak be, ha ez feltétlenül szükséges a munkavégzéshez. Így most nagyjából az irodában dolgozó kollégák 80 százaléka otthonról dolgozik, és hosszú távon is azzal tervezünk, hogy az irodában és a home office-ban lévők 60-40 százalékos aránya fenntartható működési modell, így erre alapozzuk a járvány levonulása utáni új foglalkoztatási normát.
Összességében a bank a home office növekvő aránya mellett is jól működik. Mostanra hozzászoktunk az új működési keretekhez, a hatékonyság is kiváló. A távmunka kétségtelenül elveszi a spontaneitás lehetőségét, amelyet hiányolunk is: elveszik az, hogy a folyosón vagy az étteremben kialakuló, nem tervezett beszélgetésekből rengeteg remek gondolat és ötlet születik.
Ilyen bizonytalan helyzetben, amikor nem tudni, meddig tarthat a járvány, az még a mostaninál is súlyosabb válságba rántja-e a világot, vagy már túl vagyunk a nehezén, s jön az enyhülés, hogyan tudják megtervezni a 2021-es évet? Vannak fix pontok?
Mi már korábban is a GDP 5-7 százalék közötti idei visszaesésével számoltunk, még azt megelőzően, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptember végén gyakorlatilag ugyanerre a szintre rontotta az előrejelzését. 2021-et illetően még mindig optimisták vagyunk. Míg azonban két hónappal ezelőtt még V- vagy pipaalakú kilábalást feltételeztünk, addig most azt, hogy ez a bizonyos pipa egyre inkább ellaposodik, s csak a jövő év végére térhet vissza a gazdaság nagyjából arra a szintre, ahol a válság előtt, 2019 végén volt. De ez is attól függ, vajon a vakcina előállítása megfelelő ütemben halad-e előre.
Az biztató, hogy a harmadik negyedévben nagyon szép visszapattanást láttunk, ez ugyanis arra utal, hogy ha visszatér az élet a normális kerékvágásba, akkor a gazdaság hamar képes lesz újra növekedési pályára állni. Ezt egyes iparágak segíthetik. Ilyen például az építőipar, ahol a kormányzati intézkedések, valamint az EU-források intenzív beáramlása idézhet elő fellendülést 2021-ben.
Szükség is lesz erre, hiszen ezzel szemben továbbra is lesznek olyan szegmensek, mint a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar, amelyek egy jó ideig bizonyosan nem fognak magukhoz térni. Valószínűleg még a korlátozások feloldását követően sem, mivel sokaknál a biztonságérzet és a pénzügyi tudatosság jövőre még nagy mértékben meghatározó marad.
Ez az óvatosság viszont a bankok kihelyezési lehetőségeit is beszűkíti.
Ez kétségtelen, de mi azért optimisták vagyunk. Arra számítunk, hogy a magyarországi vállalati hitelpiac jövőre 3,5-4, míg a lakossági 7-7,5 százalékkal növekedhet. A vállalati hitelezés felfutását továbbra is támogathatják és segíthetik a jegybanki és állami kezdeményezések – a növekedési hitelprogram, a Széchenyi Kártya-program, valamint a garanciaprogramok. A lakosságnál pedig a babaváró kölcsönök, valamint a jelzáloghitelek igénylése maradhat élénk, ezeknél már most is a válság előtti szintet érik el a folyósítások. Ezzel szemben a most kevésbé fogyó személyi kölcsönök, hitelkártyák és folyószámlahitel-keretek keresletének emelkedése hosszabb időt vehet igénybe. Ezek mögött az áll, hogy míg a hosszú távra szóló beruházások, jelesül a lakásvásárlások, prioritást élveznek, addig az emberek a rövid távú költéseiket a bizonytalan gazdasági helyzet és kilátások miatt elhalasztják.
Az elővigyázatosság abban is tetten érhető, hogy az ügyfeleik egyre többet tesznek félre?
Igen, a prudenciális megtakarítás a nehéz időkben általános tendencia: a betétállomány az idén eddig tíz százalék feletti mértékben nőtt, ami azt is jelenti, hogy van is miből félretenniük az ügyfeleknek. Ez a növekedési dinamika nyilván csillapodni fog, mert az ügyfelek majd a hitelmoratórium megszűnését követően törleszteni fogják a hiteleiket, vagyis amiatt kell majd hozzányúlniuk a megtakarításaikhoz.
De összességében kielégítő növekedéssel számolunk a megtakarítási és a hitelezési piac esetén is 2021-ben.
A CIB az átlaghoz képest mennyire finanszírozza a turizmusban, a vendéglátásban és a szórakoztatóiparban tevékenykedő cégeket? Magyarul, jobban vagy kevésbé viseli meg azok vesszőfutása?
Ennek érzékeltetésére annyit tudok mondani, hogy míg a hazai bankok összességében mintegy 8,8 százalékkal növelték a magyar vállalatok finanszírozását, addig a CIB 13,3 százalékkal. A lakossági hitelezésünk is jobban nőtt, több mint 13 százalékkal, a hazai bankszektor 9 százalékos dinamikájával szemben. Ha viszont a Magyarországon túlnyúló hitelezési aktivitást is figyelembe vesszük, akkor összességében a hazai bankszektor 9 százalékos mutatójától enyhén elmaradó mértékben gyarapítottuk a vállalati kihelyezéseinket, 6 százalékkal, mivel volt néhány nagyobb ügyfelünk, akik az év elején nagyobb összegű hiteleket fizettek vissza.
Az, hogy a babaváró hitelek igénylése a válság ellenére töretlen, annak tudható be, hogy akik gyermeket szeretnének, azok már mind beadták a kérelmüket? Mert ha így van, akkor ennek egy viszonylag jól meghatározható időpontban vége szakadhat, ezáltal egy fontos gazdasági húzóerő kikerülhet a rendszerből.
Amikor a babaváró program elindult, akkor mi is azt gondoltuk, hogy annak lesz majd egy felfutása, abból kiindulva, hogy aki gyermeket tervez, az mielőbb felveszi a hitelt. De nem ez történt. Azt tapasztaljuk, hogy havonta nagyon egyenletes a hiteligénylések volumene, az nagyjából most is a januári-februári szint körüli. Emögött az lehet, hogy míg korábban a gyermeket tervező házaspárok személyi kölcsönt vettek fel, addig most a babavárót, ez az átrendeződés is hozzájárulhatott a személyikölcsön-igénylések visszaeséséhez. Sokan ugyanis kiegészítő forrásként, akár a lakásvásárlási hitel felvételénél előírt önerőként használják a babaváró kölcsönöket. Mindent figyelembe véve mi legalább két-három évig nem számítunk arra, hogy a babavárók igénylése jelentősen csökkenne.
Említette, hogy a lakossági megtakarítások azért is ilyen magasak, mert a hitellel rendelkezők és a fizetési moratóriummal élők már készülnek arra az időre, amikor folytatniuk kell a törlesztéseiket. A CIB-nél eddig hányan éltek a moratóriummal, s a 2021. január 1-jétől további fél évig terjedő hosszabbítás hány ügyfelüket érintheti, milyen értékben, s a feltételezéseik szerint hányan élhetnek azzal?
A lakossági hitelállományunk felére kérték a moratóriumot, a vállalatoknál ez az arány alacsonyabb, körülbelül 35 százalék. Ami a moratórium hosszabbítását illeti, nagyon nehéz megbecsülni, hogy hány ügyfél él majd ezzel a lehetőséggel. A potenciális lakossági hosszabbítók körével kapcsolatban némi eligazodási pontot azért jelenthet, hogy készítettünk egy felmérést, amely során a moratóriumban lévők fele nyilatkozott úgy, hogy a saját megítélése szerint jogosult a prolongálásra és nagyjából az ötven százalékuk élne is e lehetőséggel, ez körülbelül 15-20 százalékos összarányt jelent.
Az érintett vállalatok körét könnyebb volt megbecsülni, mivel a járvány miatt moratóriumban lévő ügyfelek mintegy 35-40 százalékának az árbevétele csökkent legalább 25 százalékkal – vagyis azon mértékkel, amelyhez várhatóan köti majd a vonatkozó, még nem ismert kormányrendelet a könnyítés további igénybevételét. Becslésem szerint azonban a jogosult vállalati kör egytizede kéri majd a könnyítés prolongálását.
Mindez azt jelenti, hogy összességében a lakossági és a vállalati hitelállományunknál is 2021. január 1-jétől a jelenlegi harmadára csökkenhet a moratóriumban lévők aránya.
S van arra forgatókönyvük, ha 2021. június 30. után egy újabb hosszabbításra sor kerülne, amennyiben a járvány nem enyhül a kormány által várt módon és időben?
Ennek az esélye kétségtelenül megvan, miután egyes ügyfeleket hosszabb ideig érint negatívan ez a válság, mint másokat. Mivel a hosszabbítás egyértelműen rászorultsági alapon jár, úgy gondolom, vagy egy moratóriumcsomag keretében az államnak, vagy a CIB-nek magának kell végrehajtania egy olyan átstrukturálást vagy kidolgoznia egy programot, amely az ügyfeleket segíti a túlélésben, abban, hogy ki tudjanak jönni a válságos helyzetből. Felelős pénzintézetként előre tervezünk, az informatikai rendszereinket már felkészítettük arra, hogy ha sor kerül egy újabb hosszabbításra, akkor viszonylag gyorsan újra tudjuk számolni az érintett ügyfelek új törlesztési ütemezését, azt, hogy mennyivel kell megnövelni a futamidőket.
A hiteltörlesztések elmaradása értelemszerűen minden bankot negatívan érint, számszerűen a CIB-et mennyire?
A moratóriumnak több hatása van. Az egyik, hogy a moratóriumi időszak alatt az ügyfél nem fizet sem kamatot, sem tőkét a hitele után, ugyanakkor a bank felszámolja a kamatot. Ezt viszont nem egy az egyben a moratórium lejártakor fizettetjük meg az ügyfelekkel, hanem – annak érdekében, hogy a törlesztőrészlet ne változzon – a futamidő hosszabbodik meg. De az Európai Bankhatóság (EBA) irányelve és az ennek megfelelő, várható MNB-iránymutatás alapján, ha egy ügyfél 15 hónapig nem törleszti a hitelét, akkor át kell tennünk a „problémás” (nem teljesítő) kategóriába, ez még előidézhet céltartalék-növekedést.
Arra is készülni kell, hogy mi legyen azokkal az ügyfelekkel, akik éltek a 2020 végéig érvényes moratóriummal, de nem lesznek jogosultak a hosszabbításra, ezért nehézségeik támadhatnak a törlesztéssel. Erre az eshetőségre nekünk már most el kell kezdenünk céltartalékot képezni.
E három tételből az idén csak az első kettőre kell félretennünk összeget, ez azonban nem veszélyezteti a jövedelmezőségünket.
A járvány csak még inkább szükségszerűvé tette, hogy egy hitelt ne csak személyesen, a fiókokban lehessen igényelni. E téren hogyan áll a CIB?
Meglévő ügyfeleink a személyi kölcsönöket már három éve tudják nálunk online igényelni a mobilalkalmazásunkban előre felkínált ajánlat alapján, ez körülbelül 7 percet vesz igénybe, ezt követően folyósítjuk is a hitelt. Új ügyfeleknek 2018 óta van erre lehetősége a honlapunkon keresztül. Az összes személyi kölcsön 23-25 százalékát már elektronikusan igénylik. A szolgáltatási színvonal további növelése érdekében szeptembertől annyit változtattunk, hogy immár az ajánlattal nem rendelkező meglévő ügyfeleink is kérhetik az ügyfélszolgálaton, hogy tegyük elérhetővé nekik az appban a személyikölcsön-igénylést.
Amire nagyon büszkék vagyunk, az az, hogy november elejétől már a lakáshitel-igénylést is el lehet nálunk online indítani. Egy videóbankár segítségével fel lehet tölteni dokumentumokat, egyeztetni, beszélgetni, így csak egyszer kell bejönni a bankba, mégpedig aláírni a szerződést egy közjegyző jelenlétében.
Tervezzük azt is, hogy a hitelkártyák és a folyószámlahitel-keret igénylése is online történjen.
S olyan újdonsággal készül a CIB, amely még nincs a hazai piacon? Lehet egyáltalán manapság még meglepetést okozni? Ebben mennyire segítenek a tulajdonosok, van például olyan termék, szolgáltatás Olaszországban, amely még nincs idehaza?
Tényleg gyorsan változik a piac, nehéz új dolgokkal kijönni. Az anyabankunktól, az Intesa Sanpaolótól a digitalizációs folyamatokban kapunk sok támogatást, az online lakáshitelt is velük közösen fejlesztettük ki. Az Intesa Sanpaolo nemzetközi hálózatának fontos innovációs központja vagyunk, és előfordul, hogy nálunk jelennek meg elsőként olyan fejlesztések, amelyek később más országban is. Ilyen a négy-öt hónapja bevezetett, teljesen papírmentes fióki számlanyitás.
A hitelkártyák és folyószámlahitel-keretek már említett távoli értékesítése mellett még dolgozunk azon, hogy az Android operációs rendszerű telefonokkal rendelkező ügyfeleink fizethessenek Google Pay-jel.
Talán egy olyan szolgáltatást emelnék ki, amely az Intesa Sanpaolonál már rendelkezésre áll, de nálunk még hiányzik. Ez a nyílt bankolás, amely lehetővé teszi külső pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy az új szolgáltatásaikkal becsatlakozzanak a pénzforgalmi ökoszisztémába.
Szeptember 1-jétől már a vállalati kötegelt átutalásokat – jellemzően a dolgozók béreit – is az azonnali fizetési rendszerben, azaz legfeljebb öt másodpercen belül lehet eljuttatni a jogosultakhoz. A CIB mégsem kínálja ezt fel az ügyfeleinek. Miért?
A visszajelzések alapján egyelőre nagyon kevés vállalati ügyfelünk igényli a bérek azonnali átutalását, ezért nem indultunk el ezzel szeptember 1-jén. De a fejlesztések megtörténtek, így nincs akadálya annak, hogy 2021 második negyedévében már nyújtsuk ezt a szolgáltatást.
Összességében egyébként eddig a tranzakciók 60, míg a volumenek 25 százaléka már azonnal átmegy, ám a vállalati utalások jelentős része még a régi rendszeren keresztül. Az azonnali átutalások 80 százaléka általában két másodpercen belül megvalósul.
Rendre felmerül, hogy elég néhány nagybank Magyarországon. Ha ez megvalósulna, a CIB köztük lenne? Korábban többször is a piacról potenciálisan kivonulók egyikeként emlegették a bankját. Mit szól ehhez? Vagy éppen ellenkezőleg: tudomása szerint a tulajdonosoknak vannak terjeszkedési szándékai Magyarországon? És a régióban? Ha igen, mik lehetnek a motivációs tényezők?
A konszolidáció egy egészséges irány, és most látszik, hogy ez el is indult. A CIB anyabankja a legnagyobb hitelintézet Olaszországban és a piaci részesedése csak tovább fog nőni, mivel megvásárolta az eddig negyedik helyet elfoglaló Ubi Bancát. Ezzel az Intesa Sanpaolo megerősítette a pozícióját Európa vezető bankcsoportjai között.
Ami minket illet, nincs kétségem afelől, hogy hosszú távú stratégiai szempont az Intesa Sanpaolo magyarországi jelenléte. Ezt bizonyítja, hogy a CIB olyan átalakuláson ment keresztül az elmúlt hat és fél évben, amióta én itt vagyok, amelynek eredményeként egy letisztult, egészséges, egyértelműen az egyik legjobban krízisálló hitelintézetté váltunk, a költséghatékonyság javításával fenntartható jövedelmezőséget tudtunk elérni, ami jó alap a további növekedéshez. Ezenkívül minden digitális szolgáltatásunk az anyabankunk platformját veszi igénybe. A CIB nagy és versenyképes bank, és stratégiánk az organikus növekedésre épít, összhangban az Intesa Sanpaolo Csoport útmutatásával.
E terveiket keresztezheti a BB-MKB-Takarékbank hármas egyesüléséből létrejövő óriásbank? Magyarul, ez mekkora versenyre késztetheti a többi hazai hitelintézetet, köztük a CIB-et?
Mint olyan bankvezető, aki már néhány, igaz, kisebb banki egyesülésben tevékenyen részt vettem tanácsadóként, azt kell, hogy mondjam, hogy ez egy nagyon nehéz vállalkozás: három ekkora bank összegyúrása évekbe telhet.
Ami a versenyt illeti, az most is intenzív, jelenleg is sok „játékos” van, így ez a fúzió nem fogja jelentősen befolyásolni a hazai versenyhelyzetet, bár kétségtelenül számszerűen csökkenti a bankok számát, így erősíti a piaci konszolidációt.
S önnek vannak személyes ambíciói a kereskedelmi banki világon kívül? Mennyi időre tervez a CIB-nél?
Hat és fél éve vagyok a CIB-nél, büszke vagyok arra, hogy itt dolgozhatok és arra, amit a kollégáinkkal elértünk. Nagyon jó a csapatunk. Úgy érzem, hogy a tulajdonosaink elégedettek a teljesítménnyel. Az első három-négy évem arról szólt, hogy a 2008-as válság miatt keletkezett nem teljesítő hitelállományokat megtisztítsuk, és újraélesszük a bankot. Ez sikerült, a nem teljesítő hiteleink aránya alacsony szinten áll. Emellett a lakáshitelpiaci részesedésünk ismét elérte a 2008-as válság előtti 6-7 százalékot.
A második négy évem – amely jövőre jár le – azzal telik, hogy a hatékonyságunkat javítjuk, azaz csökkentjük a költség/bevétel arányunkat. Ez is sikerült, az idén 8 százalékpontos javulást érünk el az előző évhez képest. A kitűzött célt, hogy fenntartható, tiszta, egészséges, jövedelmező, Magyarországon újra meghatározó bank legyen a CIB, teljesítettük.
A következő, 2021-től kezdődő négyéves periódusom középpontjában pedig az lehet majd, hogy a digitalizáción keresztül tovább növeljük az ügyfélményt, a bevételt, a jövedelmezőséget. Ezt még hosszú távon kihívásnak tekintem. Szeretem a munkámat, azt hiszem, van még itt mit elvégeznem a következő években.
