Szeptember 13-14-én a Várkert Bazárban tartották a közép-európai régió első számú műanyagipari rendezvényét, a Central European Plastics Meetinget (CEPM). A második napon gyűltek össze a Magyar Műanyagipari Konferencia résztvevői, ahol az első panelben Nagy Miklós a környezetvédelemmel és a csomagolással összefüggő szabályozásról tartott előadást. A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára kifejtette, a csomagolásokra vonatkozó hazai környezetvédelmi szabályozások az Európai Parlament és a tanács által elfogadott rendeleteken, irányelveken alapulnak, ezeket egészítik ki a nemzeti szinten hozott szabályok.
Az uniós hulladék keretirányelv még 2008-ban rögzítette a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) elvét, illetve annak követelményei. Ez fontos lépés volt afelé, hogy a műanyaggyártók elkezdjék komolyabban venni a környezetvédelmi szempontokat.
Az unió bizottsága és a tanács még 2018-ban módosította a hulladékról, a lerakókról, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelvet, majd a bizottság kiadta a műanyagstratégiáját. Egy évre rá az új irányelv már a műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentését írta elő.
A hulladéklerakóról szóló irányelv bevezette a hasznosítható anyagok lerakásának tilalmát és azt, hogy az összhulladéknak csupán 10 százaléka kerülhet lerakóba, sőt ez alá kell csökkenteni az oda kerülő szemét mennyiségét.
A csomagolásról, csomagolási hulladékról készített uniós irányelv tovább részletezte a műanyagszemét kezelését: kötelezővé tette a kiterjesztett gyártói felelősség érvényre juttatását és leírta a csomagolások lényegi követelményeit. Az új előírás szerint 2030-ra a csomagolások 70, a papírhulladék 80, a műanyag 55, az üveg 75, a fa 30 százalékát újra kell hasznosítani.
Nagy Miklós röviden az EPR-rendszerre is kitért, ami megfogalmazása szerint a környezetvédelmi termékdíj törvény „piackonform” változata.
Indul a tesztüzem 2023 nyarától
A szót Szabó Csilla, a Technológiai és Ipari Minisztérium főosztályvezetője vette át, előadása a műanyaghulladéknak a hazai körforgásos gazdálkodásban betöltött szerepéről és szabályozásáról szólt. Mint ismert, idén nyáron eldőlt, hogy 35 évre a Mol nyerte a hulladékgazdálkodási koncessziós eljárást. Szabó Csilla kifejtette, a koncessziós modellre azért volt szükség, hogy az állam teljesíthesse az uniós célértékeket, és hatékonyabban lehessen begyűjteni, feldolgozni, illetve újrahasznosítani a hulladékot.
Ő is beszélt a kiterjesztett gyártói felelősségről, az EPR-rendszer részletszabályairól, és arról, hogy a gyártók jövő évtől a Molon keresztül teljesítik a kötelezettségüket. A Mol 2023. július 1-jétől veszi át a hulladékgazdálkodási rendszert, melynek termékkörébe a gépjárművektől a fabútorokon át az elemekig vagy a csomagolásig minden beletartozik. Szó volt a SUP irányelvről is, melyen keresztül betiltották az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát, illetve hogy mennyivel emelték azoknak a hordtasakoknak a termékdíját, melyek nem estek tilalom alá.
Elhangzott, hogy a helyettesítő műanyagtermékek támogatására 20 vállalkozás összesen 4,17 milliárd forint állami ösztönzést kapott. A már említett SUP irányelv kapcsán a minisztérium munkatársa kitért rá, hogy 2029-re a műanyag italpalackok 90 százalékát már össze kell gyűjteni, a forgalomba került PET-palackoknak pedig 30 százalékban másodnyersanyagból kell készülnie.
Az egyszer használatos italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere is 2023. július 1-jétől tesztüzemmel indul, élesben pedig 2024. január 1-től. Harmadik ütemben jön a társított, rétegzett italkarton csomagolások visszavétele, majd pedig a használt sütőolajé.
Szabó Csilla jelezte, a jelenlegi csomagolási hulladék újrafeldolgozói kapacitás kielégíti az igényeket, a jövőbeni célértékek teljesítéséhez viszont rendszerszintű átalakításra lesz szükség.
