Nem panaszkodhat a NER top építőipari és ingatlanos cégei közé felemelkedett Bayer Construct: tavaly nem kevesebb mint 38 százalékkal nőtt a bevétele és már közel 64 milliárd forintot tett ki. A főtulajdonos Balázs Attila és vezetőtársai azonban láthatóan óvatosak és érzékelték az ágazat erős visszaesését, ezért a duplázódott profitot benne hagyták a cégben, a közgyűlésen nem szavaztak osztalékot, sőt 8,5 milliárdot fejlesztési tartalékba raktak – olvastuk ki a most megjelent éves beszámolóból és a mellékletekből. A társaság egyébként tavaly sem fizetett osztalékot, pedig akkor is lett volna miből.
A Bayer Construct ma már egy komplex építőipari, ingatlanfejlesztő, üzemeltető vállalkozás, több építőipari alapanyaggyártó üzemmel és szolgáltatással és egy luxus kategóriára szakosodott ingatlanközvetítő céggel. Döntően a magyar piacon van jelen, de néhány jelentősebb akciója Romániában is volt és van, ami nem meglepetés, hiszen a főtulajdonos erdélyi származású.
Az erős magyar állami hátszéllel hajózó társaság sorra vásárolta fel az előkészített projekteket Budapesten és a Balatonon. Hozzá fűződik például az aligai volt pártüdülő helyén kezdett hatalmas beruházás és a füredi kikötői projekt, a fővárosban pedig több lakópark, valamint a zuglói új városközpont vegyes funkciójú épületegyüttese. Ezek egy része még nem hozott bevételt, egyelőre csak vitte a pénzt, sok milliárd forintot.
A költekezéshez azonban van forrás, ugyanis a Bayer Construct annak idején részt vett az MNB Növekedési Kötvényprogramjában, amiben 30 milliárd forintot sikerült bevonni és ezt a pénzt csak sok év múlva kell visszafizetni. Van egy csaknem 7 milliárd forintos beruházási hitele is, a rövid lejáratú kötelezettségei azonban igencsak megnőttek, 26,7 milliárd forintról 69,6 milliárd forintra.
A terhek részben objektív okok miatt sokasodtak, hiszen az anyagdrágulást nem tudták nem érzékelni. Az anyagjellegű ráfordítások értéke 25,29 százalékkal emelkedett az előző időszakhoz képest, a versenytársakhoz hasonlóan ennek a vállalatnak is magasabb költségei voltak a nyersanyagok, alapanyagok beszerzése és a termelés során. A foglalkoztatottak létszáma erősen megcsappant 755 főről 536-ra esett úgy, hogy inkább a fizikai állomány lett kevesebb (494-ről 311 fő). A megmaradt kétkezi embereket viszont megbecsülték, a 2021-es 544 ezer forintos havi átlagbér tavaly 759 ezerre nőtt, míg a fehérgallérosoké ennél szerényebb ütemben, 1,28 millióról 1,41 millió forintra.
Az úgynevezett vevőkintlevőség, amit napokban mérnek (a záró vevőállományra jutó napi bevétel aránya) viszont óriásit ugrott, majdnem kétszeresére, 85-ről 150 napra emelkedett, vagyis aggasztóan sokat kell várni a teljesített szolgáltatások ellenértékére.
Jövedelmezőség: mindhárom fontos tétel nőtt, leginkább az árbevételarányos üzemi eredmény, 2-ről 11 százalékra, a tőkearányos 27-ről 33 százalékra, míg az adózott eredmény és a teljes eszközállomány aránya 5,75-ről 7 százalékra változott.
A jövőre vonatkoztatva szikáran megjegyezték: a vezetés felmérte és értékelte a COVID-19 járvány és az orosz-ukrán háború hatását - figyelembe véve az ezzel összefüggésben meghozott kormányzati és egyéb intézkedéseket, az Oroszországgal szemben bevezetett uniós korlátozásokat is. Arra a következtetésre jutott, hogy „ezek a hatások nincsenek olyan jelentős vagy számottevően negatív hatással a Társaság rövid távú (a mérleg fordulónapját követő 12 hónapot átfogó időszakra vonatkozó) pénzügyi- és likviditási helyzetére, az eszközök mérlegben bemutatott értékelésére, valamint a Társaság ezen időszakon belüli üzleti működésére, amely lényegesen befolyásolná, vagy lényegesen bizonytalanná tenné a Társaságnak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességét.„
