2020. február 19. 18:13

Azt lehetett tudni, hogy a kínai vállalatok számára óriási érvágást jelent a koronavírus, most az is kiderült, hogy milyen módon próbálják őket tőkeinjekcióval segíteni.

Jó ideje téma, hogy a kínai vállalatok rendkívüli mértékben eladósodottak, ám eddig ez komoly problémát nem okozott, hiszen folyamatosan tudtak termelni, így a többség a bevételeiből törleszteni tudta a hiteleit. A koronavírus-járvány miatt viszont országszerte leálltak az üzemek, ami a hitelek törlesztésének vagy annak elmaradásának függvényében a vállalatok likviditását ronthatja, vagy a bankrendszernek okozhat problémát. Így végső soron a piaci logika alapján az eladósodott cégek körében komoly csődhullámnak kellene végigsöpörni. Miután az olcsó pénz korát éljük, a hagyományos közgazdasági logikát rendre felülírják, így van ez most Kínában is.

Ellenőrzés egy pekingi metróállomáson (Fotó: MTI) Ellenőrzés egy pekingi metróállomáson (Fotó: MTI)

A helyi vállalatok ugyanis tömegesen bocsátanak ki koronavírus kötvényeket, amely révén olcsó finanszírozáshoz juthatnak. A Financial Times írása szerint már legalább 25 nagyvállalat kapott ilyen forrást, a lap szerint a kibocsátott kötvények összege 24 milliárd jüanra (3,4 milliárd dollár) rúg. A vállalatok egyébként számos szektorban képviseltetik magukat, van köztük légitársaságtól kezdve gyártó cégen át gyógyszerforgalmazóig sokféle. További 20 vállalat már bejelentette, hogy ilyen kötvényekkel kíván tőkéhez jutni a következő hetekben.

A napvilágot látott információk szerint a kínai szabályozó hatáságok erősen ösztönözik a vírusokhoz kötött kötvények eladását. Egyrészt drasztikusan lecsökkentették - napokra - az engedélyezési folyamatot, másrészt az államilag támogatott bankokat utasították a kötvények jegyzésére. Igaz, a pénzhez jutó vállalatokra is tesznek egy plusz terhet, a programra való jogosultsághoz a cégeknek el kell kötelezniük magukat, hogy a bevételeik legalább 10 százalékát a járvány leküzdésére irányuló intézkedésekre fordítják. Cserébe egyébként a biztos jegyzés és a gyors ügyintézés mellett a 4,15 százalékos kínai alapkamatnál olcsóbb, jellemzően 2-3 százalékos kamatra kapnak forrásokat.

Rövidtávon ez minden bizonnyal segít a vállalatok talpon maradásában, nagy kérdés azonban, hogy hosszabb távon a nyakig eladósodott vállalati struktúra mellett fenn tudják-e tartani a kínai vállalatok versenyképességét. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi időben Kínában is óriási problémát jelent az infláció, igaz az egyelőre kiszámíthatatlan, hogy a mostani járvány az árakra milyen hatással lesz.