5p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Korona Kredit Jelzáloghitel Zrt. már addig is meglehetősen hányatott sorsát az Orbán-kormány devizahiteles mentőcsomagja pecsételte meg.

Azt bizonyára mindenki kívülről fújja, hogy Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Annak a hónapnak a végén egy másik, érthetően összehasonlíthatatlanul kisebb érdeklődést kiváltott esemény is bekövetkezett: megalakult a Korona Kredit Jelzáloghitel Zrt. Akkor még senki nem sejtette, hogy e pénzintézet majdan tizenkét éves története cseppet sem lesz hétköznapi.

Kezdődött azzal, hogy a cégbíróság csak szokatlanul hosszú idő, öt hónap után vette nyilvántartásba. A fő tevékenységeként bejegyzett egyéb hitelnyújtás alapvetően ingatlan fedezete melletti finanszírozást ölelt fel.

Majd folytatódott azzal, hogy fő tulajdonosa egy offshore cég, a Seychelles-szigeteken bejegyzett GFK Investment Ltd. lett, ő rendelkezett közvetlen irányítást biztosító befolyással, miután a szavazati jogának mértéke meghaladta az 50 százalékot. 

A devizahitelezés lett a vesztük. Fotó: Depositphotos
A devizahitelezés lett a vesztük. Fotó: Depositphotos

Még három éve sem működött a Korona Kredit, mikor már magára vonta a hazai hatóságok figyelmét. Egészen pontosan a Gazdasági Versenyhivatalét (GVH), annak kapcsán, hogy a pénzintézet 2007. augusztus 1-jével a duplájára, 4 százalékra emelte a jelzáloghitel-szerződéseire vonatkozó előtörlesztések díját, egyrészt megdrágítva ezzel a korábban szerződött ügyfelek számára a hitelek kiváltását, másrészt akadályozva a bankváltás lehetőségét. Akkor még megúszta a Korona Kredit. A GVH ugyanis a 2008 márciusában lezárult vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján megállapította, hogy a pénzintézet a díjemelést megelőzően kötött szerződés lezárásakor a kötéskor hatályban volt 2 százalékos végtörlesztési díjat számolta fel ügyfelének, tehát visszamenőlegesen nem alkalmazta a 4 százalékra emelt tarifát. 

Alig két év telt el, amikor viszont a Korona Kredit az egyike lett azon tucatnyi jelzálog-hitelezéssel és ingatlanlízinggel foglalkozó pénzintézetnek, amelyek ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete indított vizsgálatot, miután felmerült a gyanú, azért adnak lakáshiteleket, hogy aztán megszerezhessék az adósok ingatlanait. Ezúttal már nem maradt el a bírság, igaz, ez még nem rengette meg történetünk főszereplőjét.

Amelynél 2011-ben tulajdonosváltásra került sor: az offshore céget az idehaza jónevű Skála-Coop Befektetési Zrt. vásárolta ki. Neki kellett tehát szembenéznie az Orbán-kormány devizahiteles mentőcsomagjának szinte kivétel nélkül minden hitelintézetet ért következményeivel. Csak emlékeztetőül: az annak idején nagy port felvert ügy során az ügyfelek számára pozitívan, ellenben a finanszírozók számára negatívan változtak a fogyasztói hitelek árfolyamrésére vonatkozó törvényi szabályozás, a pénzintézeteket kötelezték az egyoldalú kamatemelések elszámolására, valamint a devizában fennálló követelések forintra váltására.

Ez többek között a Korona Kreditnek is nem kis veszteséget okozott, a törvényi szabályozás miatt csökkenő kamatfelárak jelentősen rontották a kamateredményét, amely egyharmadát a pénzügyi vállalkozások különadójának megfizetésére fordította. Kamatbevétele mérséklődésében szerepet játszott még, hogy ügyfelei egy része a 2014 végi törvénymódosítások hatására felfüggesztette hitelének törlesztését, egészen az elszámolás végéig. Ebben a helyzetben

„a különadó kitermelése a folyamatosan csökkenő és romló hitelállománnyal, csökkenő kamateredménnyel, a társaságot sújtó kedvezőtlen törvényi változásokkal együtt a működésünket ellehetetleníti” – hívta fel a figyelmet a Korona Kredit a 2015-ös éves beszámolója kiegészítő mellékletében. 

Veszteségei miatt a pénzintézet kénytelen volt radikális módon leszállítania az alaptőkéjét, 90 millióról 50 millió forintra. Ám miután a többi hazai bankkal egyetemben ők sem tudták megnyerni a magyar állammal szemben indított devizahiteles perüket, sorsuk megpecsételődött.

A Korona Kredit új tulajdonosa 2016 májusában a MagNet Magyar Közösségi Bank lett, amely kedvező feltételekkel, 4,2 milliárd forintért jutott hozzá a pénzintézet bruttó közel 6,3 milliárd forintos könyv szerinti értékű hitelállományához.

Ezt követően már nem volt miért tovább léteznie a pénzintézetnek. A Magyar Nemzeti Bank 2016. október 30-ával vonta vissza a Korona Kredit tevékenységi engedélyét, másnapi hatályal elrendelve annak végelszámolását. Ez zárult le most, amely eredményeként a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2023. május 25. napi hatállyal elrendelte a társaság cégjegyzékből való törlését – tette közzé a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. a honlapján.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!