Azt bizonyára mindenki kívülről fújja, hogy Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Annak a hónapnak a végén egy másik, érthetően összehasonlíthatatlanul kisebb érdeklődést kiváltott esemény is bekövetkezett: megalakult a Korona Kredit Jelzáloghitel Zrt. Akkor még senki nem sejtette, hogy e pénzintézet majdan tizenkét éves története cseppet sem lesz hétköznapi.
Kezdődött azzal, hogy a cégbíróság csak szokatlanul hosszú idő, öt hónap után vette nyilvántartásba. A fő tevékenységeként bejegyzett egyéb hitelnyújtás alapvetően ingatlan fedezete melletti finanszírozást ölelt fel.
Majd folytatódott azzal, hogy fő tulajdonosa egy offshore cég, a Seychelles-szigeteken bejegyzett GFK Investment Ltd. lett, ő rendelkezett közvetlen irányítást biztosító befolyással, miután a szavazati jogának mértéke meghaladta az 50 százalékot.
Még három éve sem működött a Korona Kredit, mikor már magára vonta a hazai hatóságok figyelmét. Egészen pontosan a Gazdasági Versenyhivatalét (GVH), annak kapcsán, hogy a pénzintézet 2007. augusztus 1-jével a duplájára, 4 százalékra emelte a jelzáloghitel-szerződéseire vonatkozó előtörlesztések díját, egyrészt megdrágítva ezzel a korábban szerződött ügyfelek számára a hitelek kiváltását, másrészt akadályozva a bankváltás lehetőségét. Akkor még megúszta a Korona Kredit. A GVH ugyanis a 2008 márciusában lezárult vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján megállapította, hogy a pénzintézet a díjemelést megelőzően kötött szerződés lezárásakor a kötéskor hatályban volt 2 százalékos végtörlesztési díjat számolta fel ügyfelének, tehát visszamenőlegesen nem alkalmazta a 4 százalékra emelt tarifát.
Alig két év telt el, amikor viszont a Korona Kredit az egyike lett azon tucatnyi jelzálog-hitelezéssel és ingatlanlízinggel foglalkozó pénzintézetnek, amelyek ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete indított vizsgálatot, miután felmerült a gyanú, azért adnak lakáshiteleket, hogy aztán megszerezhessék az adósok ingatlanait. Ezúttal már nem maradt el a bírság, igaz, ez még nem rengette meg történetünk főszereplőjét.
Amelynél 2011-ben tulajdonosváltásra került sor: az offshore céget az idehaza jónevű Skála-Coop Befektetési Zrt. vásárolta ki. Neki kellett tehát szembenéznie az Orbán-kormány devizahiteles mentőcsomagjának szinte kivétel nélkül minden hitelintézetet ért következményeivel. Csak emlékeztetőül: az annak idején nagy port felvert ügy során az ügyfelek számára pozitívan, ellenben a finanszírozók számára negatívan változtak a fogyasztói hitelek árfolyamrésére vonatkozó törvényi szabályozás, a pénzintézeteket kötelezték az egyoldalú kamatemelések elszámolására, valamint a devizában fennálló követelések forintra váltására.
Ez többek között a Korona Kreditnek is nem kis veszteséget okozott, a törvényi szabályozás miatt csökkenő kamatfelárak jelentősen rontották a kamateredményét, amely egyharmadát a pénzügyi vállalkozások különadójának megfizetésére fordította. Kamatbevétele mérséklődésében szerepet játszott még, hogy ügyfelei egy része a 2014 végi törvénymódosítások hatására felfüggesztette hitelének törlesztését, egészen az elszámolás végéig. Ebben a helyzetben
„a különadó kitermelése a folyamatosan csökkenő és romló hitelállománnyal, csökkenő kamateredménnyel, a társaságot sújtó kedvezőtlen törvényi változásokkal együtt a működésünket ellehetetleníti” – hívta fel a figyelmet a Korona Kredit a 2015-ös éves beszámolója kiegészítő mellékletében.
Veszteségei miatt a pénzintézet kénytelen volt radikális módon leszállítania az alaptőkéjét, 90 millióról 50 millió forintra. Ám miután a többi hazai bankkal egyetemben ők sem tudták megnyerni a magyar állammal szemben indított devizahiteles perüket, sorsuk megpecsételődött.
A Korona Kredit új tulajdonosa 2016 májusában a MagNet Magyar Közösségi Bank lett, amely kedvező feltételekkel, 4,2 milliárd forintért jutott hozzá a pénzintézet bruttó közel 6,3 milliárd forintos könyv szerinti értékű hitelállományához.
Ezt követően már nem volt miért tovább léteznie a pénzintézetnek. A Magyar Nemzeti Bank 2016. október 30-ával vonta vissza a Korona Kredit tevékenységi engedélyét, másnapi hatályal elrendelve annak végelszámolását. Ez zárult le most, amely eredményeként a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2023. május 25. napi hatállyal elrendelte a társaság cégjegyzékből való törlését – tette közzé a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. a honlapján.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
