Összességében erős félévet zárt az Erste Bank Hungary. Igaz, az adózás utáni eredmény 55,7 milliárd forint lett, ami 20 százalékkal elmaradt a tavalyitól – ismertette az adatokat Jelasity Radován, a bank elnök-vezérigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján. A visszaesés oka az extraprofitadóra vonatkozó, az idei évtől hatályos új szabályok, amelyek az adóteher jelentős emelkedésével jártak.
Az alaptevékenység viszont lendületesen bővült. Az ügyfélhitel-állomány 17 százalékkal nőtt, a betétek volumene pedig éves összevetésben 20 százalékkal emelkedett. Az új finanszírozás volumene jelentősen, 75 százalékkal növekedett 2025 júniusához képest. Az elmúlt évek kockázattudatos hitelportfólió-építésének köszönhetően a nem teljesítő hitelek aránya 2026 első félévének végére rekordalacsony szintre, 1,4 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 1,7 százalékról.
Az Erste működési bevételei 2026 első félévében 10 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a nettó kamatbevételek 11 százalékkal emelkedtek, a díj- és jutalékbevételek közel 6 százalékkal nőttek. A működéssel kapcsolatos kiadások 8 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, így a működési eredmény csaknem 138 milliárd forint lett, míg 2025 azonos időszakában 124 milliárd forint volt. A költség/bevétel arány június végén 33,5 százalékon állt, szemben az egy évvel korábbi 34,1 százalékkal.
Megugrott a hitelállomány
Az ügyfélhitelek és kötvények állománya június végén 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A teljes lakossági hitelállomány 25 százalékkal nőtt egy év alatt, az újonnan kihelyezett állomány pedig 65 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az új lakáshitelek folyósítása 110 százalékkal haladta meg a 2025 első félévében mért teljesítményt. A lakáshitelezés 80 százalékát a támogatott hitelek uralják.
A személyi kölcsönöknél 42 százalékkal emelkedett az új folyósítás összege, míg a kisvállalkozók esetében a kihelyezés 45 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – magyarázta Harmati László vezérigazgató-helyettes.
Azt is elmondta, hogy míg a fejlett országokban a jelzáloghitelek ötödét lakásfelújításokra fordítják, Magyarországon ez az arány sokkal alacsonyabb, holott a lakásállomány rossz állapotban van. Próbálnak olyan konstrukciókat kidolgozni, amelyeket például az idősebbek is felvehetnek, jelenleg ugyanis ők személyi hitelekből fedezik a korszerűsítéseket. Az is jó lenne, ha az energetikai korszerűsítések hatékonyságának ellenőrzése gyorsabbá válna, és nem kellene számlánként ellenőrizni a ráfordításokat, tette hozzá.
Fotó: Klasszis Média
A vállalati hitelezés is szépen nő
Az Ersténél a befektetett és kezelt vagyon 2026 június végére 17 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és elérte a 6693 milliárd forintot.
A vállalati területen a kötvény- és hitelállomány június végén közel 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és 1147 milliárd forintot tett ki. Az új vállalati kötvények és hitelek volumene 97 százalékkal nőtt a 2025 első félévi teljesítményhez képest.
A kis- és középvállalkozások esetében az új kihelyezés 24 százalékkal emelkedett éves összevetésben, míg a kereskedelmi célú ingatlanoknál 158 százalékkal, a nagyvállalatok és önkormányzatok esetében pedig 275 százalékkal haladta meg a 2025-ös adatot. Ez az impresszív növekedés 1-2 szerződéshez köthető – mondta Cselovszki Róbert vezérigazgató-helyettes.
A csalók már a cégeket is támadják
A tájékoztatón azt is megtudhattuk, hogy az első félévben 21 ezer csalási kísérletet regisztráltak az Ersténél 6,7 milliárd forint értékben. Ebből szerencsére 5,7 milliárd forintnyit sikerült megmentenie a banknak. A kártyákhoz kapcsolódó adathalász csalási tranzakciók száma visszaesett, aminek az az oka, hogy a mobiltárcák aktiválásakor push üzenetet küld a bank, így az ügyfél látja, ha más akarja aktiválni a kártyát. Ha ilyet tapasztal az ügyfél, azonnal le tudja tiltani a bankkártyát, amelynek adatai illetéktelen kezekbe kerültek.
Sok csalási kísérlet történik úgy, hogy banki ügyintézőnek adják ki magukat a bűnözők, de az is gyakran előfordul, hogy mesés hozamot ígérő megtakarítási ajánlattal próbálják megszerezni az érzékeny adatokat – mondta Zsigó Krisztina kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes.
Az átlagos csalási összeg kártyáknál 59 ezer forint, a bankszámláknál 1,7 millió forint volt. Arra is felhívták a figyelmet, hogy egyre gyakrabban támadják meg a csalók a magánszemélyek mellett a vállalkozásokat.
