Míg eddig a gyorsétteremlánc több tucat egységet üzemeltetett hazánkban és több mint húsz cégtől szedett tízmilliós díjat azért, hogy azok Mekiket működtethessenek, a jövőben – némileg leegyszerűsítve – már csak a logót adja az itteni éttermekhez.
A multinacionális csoport magyarországi helytartója pedig Scheer Sándor, a Fradi stadiont és a vizes vb úszóarénáját is építő Market csoport tulajdonosa, Orbán Viktor túraszervezőjének üzlettársa lesz. Mostantól a magyarországi McDonald’s-okban elköltött pénz nagy része rajta folyik majd keresztül.
Az amerikai csoport, és Scheer február közepén jelentették be, hogy a magyar vállalkozó megveszi a McDonald’s magyar leányvállalatát, és ezzel a multicég „DL partnerként fejleszti és üzemelteti a piacon működő éttermeket”. Az azonban, hogy – amint egy forrásunk fogalmazott –
ezzel Scheer lett a magyar McDonald’s,
még azoknak sem volt teljesen egyértelmű, akik egyébként nagy vonalakban ismerik a gyorsétteremlánc működési modelljét.
Egy üzleti modell brutális nyereségrátával
Éppen ezért érdemes egy kicsit elmélyedni abban, hogyan is épül fel a McDonald’s hálózata. A lánc ha nem is a kezdetektől, de hosszú évtizedek óta, nagyjából a 60-as évek elejétől részben úgynevezett franchise rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy nem maguk üzemeltetik az éttermeket, hanem más cégekre, külső szerződéses partnerekre bízzák ezt a feladatot. Az ilyen vállalkozásoknak a McDonald’s előír bizonyos dolgokat, például hogy mit árulhatnak, kitől vehetik, hogyan kell berendezni az éttermet, mennyiért adhatják a Big Macet – de ha ezeket betartják, akkor gyűjthetik a pénzt a hamburgerek eladásából.
A lánc igazából egy vegyes rendszerben működik, az ilyen franchise partnerek mellett a McDonlad’s-nak saját éttermei is vannak, de folyamatosan egyre nagyobb a súlya az előbbi modellnek. Már néhány éve is azt írták a hálózatról, hogy az éttermek 85 százaléka franchise rendszerben működik, a legutóbbi, 2017-es éves jelentésében azonban a csoport már 90 százalékos arányt emlegetett. Öt év alatt a saját üzleteik számát lefelezték globálisan – szám szerint több mint 3000 ezerrel csökkentették -, miközben hatezer új partnerek által üzemeltetett egységet nyitottak.
Az eltolódás nem véletlen, a franchise-ban ugyanis sokkal több pénz van, és kevesebb kockázat, mint a saját éttermekben. Kevesebbet kell nyűglődni az éttermekkel, ezért sokkal több nyereséget lehet elérni ebben a működési struktúrában.
A háromezer saját vendéglő bezárásával párhuzamosan nem meglepő módon csökkent a cég bevétele, hiszen így nem a Big Mac teljes ára kerül hozzájuk, csak annak egy része, amit a franchise partner szerződés alapján tovább utal. A nyereségük viszont nőtt, mivel a költségek a bevétel csökkenésénél is jobban estek. A magyarázat, hogy míg a saját éttermeknél a bevételnek csak 18 százaléka marad meg nyereségként (a többi elmegy fizetésekre, villanyszámlára, alapanyagokra, stb.), addig a franchise-nál 82 százalék. Előbbi sem rossz arány, utóbbi azonban egészen elképesztően magas.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
Az ingatlanokon kaszálnak
Persze ehhez az is kell, hogy jól megkérjék a McDonald’s aranyló íves logója használatának az árát a partnerektől, akik több dologért is fizetnek a csoportnak. Már a nyitásnál is le kell tenni az asztalra franchise díjként egy elég jelentős összeget. Az Egyesült Államokban ez 45 ezer dollár, azaz jelenlegi árfolyamon nagyjából 12 millió forint, itthon vélhetően valamivel kevesebb. Ez azonban csak töredéke a tőkeigények. Magyarországon nagyjából 200 millió forint, az USA-ban 1-2 millió dollár elindítani egy üzletet.
Aki ezt kifizeti, elvileg 20 évig árulhatja a Big Macet, ám a költségek nem érnek ezzel véget, hiszen – ahogy erről már volt szó – a bevétel egy részét is tovább kell utalni. Az úgynevezett royalty a külföldi cikkek szerint 4 százalék, a McDonald’s magyar leányának beszámolója alapján azonban itthon például 1 százalékponttal magasabb. Azaz
aki Magyarországon McDonald's éttermet üzemeltet, minden huszadik vevőtől beszedett forintot adja tovább a csoportnak azért, hogy a lánc része lehet.
A legnagyobb költség azonban nem ez, hanem a bérleti díj. A McDonald’s ugyanis előre megszabja, hogy hol lehet éttermet nyitni, és ezek szinte kivétel nélkül saját ingatlanok, amiket aztán a partner az amerikai cégtől bérel. Méghozzá elég borsos áron: a bevételük átlagosan több mint tizede megy el erre, de akad állítólag olyan üzlet, ahol a 15 százalékot közelíti az arány. Az átlagos aránnyal számolva itthon például 45 és 90 millió forint között lehet egy étterem éves bérleti díja.
Mára tulajdonképpen ez lett az egyik legfontosabb bevételei forrása a McDonald’s-nak: 2017-ben 6,5 milliárd dollárt szedtek össze bérleti díjakból, ami majdnem duplája a royalty – tehát a logóhasználatért kért – bevételnek. Nem csoda, hogy a Quartz már két éve is úgy fogalmazott, hogy
a McDonald’s nem csak egy gyorsétteremlánc, hanem egy ingatlancég is.
Az anyavállalatnak (az elszámolt amortizáció nélkül) 2017 végén 36,6 milliárd dollárja, azaz több mint 10 ezer milliárd forintja volt ingatlanokban és berendezésekben. Ez nem kevés pénz, a magyar államadósság harmada.
A 6 milliárdot is meghaladó bevétel pedig azt jelenti, hogy majdnem 20 százalékos hozamot hoztak az ingatlanok. Mintha egy 50 négyzetméteres józsefvárosi lakást havi 400 ezerért adnánk ki. A Quartz szerint egyébként ennek a működési modellnek adózási okai is lehetnek, az ingatlanokból származó bevételekre ugyanis az Egyesült Államokban némileg eltérő szabályok vonatkoznak.
Amikor már csak a logót adják
Szóval némileg leegyszerűsítve a McDonald’s úgy működött, hogy volt néhány saját étterme, egyébként pedig helyi kisvállalkozásokkal szerződött le világszerte, akik így használhatták a logóját árulhatták a termékeit, cserébe pedig bevételük egy jelentős hányadát ilyen olyan formában továbbutalták.
Egy idő után azonban a csoportnak még ez az ingatlankezelés is kissé terhes lett, és elkezdtek átállni arra, hogy úgynevezett Developmental Licensee (DL) megállapodásokat kötnek egyes országokra. Ilyenkor a partner intéz mindent: működteti a korábban saját tulajdonban lévő éttermeket, szedi a royalty-t, illetve a bérleti díjat, és ő felel a beruházásokért, azaz a fejlesztésekért is. Ahogy a McDonald’s-nál a lapunk kérdéseire küldött válaszokban külön felhívták a figyelmet: a DL sajátossága, hogy a hagyományos franchise-partneri rendszerrel szemben az anyavállalat részéről nem igényel tőkebefektetést. Ennek megfelelően viszont a bevétel is kevesebb: a partner csak a márka használatáért fizet.
Ez a modell elsősorban Latin-Amerikában terjedt el, de a cégnél kérdésünkre elmondták, hogy világszinten több mint 80 piacukon
működik olyan struktúra, ahol helyi tulajdonos felel a piac működéséért. A tapasztalatok pedig vélhetően jók, hiszen folyamatosan növelik az így fenntartott egységek számát: tavaly már közel hétezer éttermüket üzemeltette DL partner, ami csak az egy évvel korábbinál bő 10 százalékkal több.
A kilencmilliárdos magyar leány
Mostantól pedig így fog üzemelni a 89 magyarországi (49 budapesti és 40 vidéki) étterem is. A magyar érdekeltséget eddig meglepően közel tartotta magához az amerikai cég, nálunk ugyanis még franchise partnerből sem volt kiugróan sok. Miközben globális szinten már csak minden tizedik étterem van a lánc saját tulajdonában, itthon az üzletek közel felét ők tartották fenn. Emellett pedig szedték a franchise díjat közel két tucat partnerüktől, akik összesen 46 egységet működtetnek.
Mindez 2017-ben például 27,6 milliárdos árbevételt és közel 3 milliárdos adózott eredményt hozott a magyar leánynak. A forgalom nagy részét a saját üzletek adták, a nemzetközi trendek alapján azonban valószínűsíthető, hogy a profitból már jóval nagyobb részt hasított ki magának franchise hálózat.
A McDonald’s Kft. egyébként egy ideje már nem bontja meg a franchise bevételek bérleti díjra és royalityre, néhány éve azonban még ezt is megtették. Akkor a partnerek által fizetett összeg kétharmada jött bérleti díj formában, a maradék pedig a márkanévhasználat.
A jövőben pedig ezt az egészet Scheer Sándor felügyeli.
Ő működteti a korábban McDonald’s tulajdonban lévő éttermeket, szedi a különböző díjakat a franchise partnerektől, fejleszti hálózatot, intézi a kiszállítás bevezetését, azaz lényegében mindent. A márka használatáért pedig jutalékot fizet az amerikai anyacégnek.
Azt nem tudni, hogy pontosan mennyit, hiszen ezt a felek üzleti titokként kezelik, de a McDonald’s üzleti gyakorlata alapján forintban vélhetően százmilliós, de inkább milliárdos tételről lehet szó (nyilván a forgalomtól függően).
Scheer Sándornak egyébként már a vásárláshoz is valószínűleg mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, épp azért, mert a McDonald’s itthon is komoly ingatlanvagyonnal rendelkezik. A legutóbbi beszámoló szerint több mint 8 milliárd forintjuk volt ingatlanokban, és további 2 milliárd egyéb eszközökben. Ehhez pedig túl sok hitel nem társult, így a nettó eszközérték is elérhette a 9 milliárd forintot.
