A tipikus hazai mikrovállalkozás az ebédlőasztal mellett működik, miközben a beltag krumplit hámoz, a kültag megsétáltatja a kutyát. Az ügyvezetésben, ügyintézésben szétválaszthatatlanul összekapcslódik a vállalkozás és a magánszemély, ami sok esetben megkönnyíti, gyorsabbá és rugalmasabbá teszi a működést, számos esetben azonban kifejezetten akadályt jelent.
Tipikusan ilyen a hitelezés. Világosan el lehet ugyan különíteni egy vállalkozói hitelt és egy személyi kölcsönt - bár azt semmi sem tiltja, hogy a tagi kölcsönt személyi kölcsön fedezze -, ám sok esetben a fedezetként felajánlható vagyon nem választható szét szervesen. Egy átlagos család vagyona jellemzően egy ingatlan, egy autó és egyéb ingóságok. Egy átlagos mikrovállalkozás nem rendelkezik külön ingatlannal vagy hitelfedezetként bevonható vagyonelemmel. Vagyis bármilyen hitel fedezeteként az ingatlan használható fel.
Ez pedig okozhat fejtörést a Bank360 legfrissebb, Mfor számára készített elemzése szerint. A család logikusan cselekszik, ha igénybe veszi a csok vagy a babaváró hitelt, esetleg mindkét támogatást, 2486 településen akár a falusi csok is szóba jöhet. A szakportál szerint ez akkor éri meg a családnak, ha használt lakást vagy házat vásárolnak és azt felújítják, kibővítik, hiszen a falusi csok esetében a használt ingatlanra ugyanakkora támogatás jár, mint az újra. Három gyerek mellett ez összesen 10 millió forint támogatást jelent, amelynek legfeljebb a felét lehet vásárlásra fordítani. Ha feltételezzük, hogy a család a támogatás mellé a kedvezményes csok-hitelt is felveszi, akkor annak fedezeteként a leendő otthont tudják bevonni.
A falusi csok bevezetésekor jelentős korlátozást tartalmazott: nem lehetett falusi csokos ingatlanba vállalkozást bejelenteni. Ez komolyan megkötötte a tulajdonosok kezét, hiszen a mikrovállalkozások és a kisvállalkozások zöme a tulajdonosok lakhelyére van bejegyezve. Vagyis a falusi csokos tiltás jelentős problémát jelentett az érintett vállalkozóknak. Ez 2019 júliusától végül megoldódott, vagyis a szabályozás nem gördít akadályt a vállalkozásindítás elé.
Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy minden probléma elhárult - véli a Bank360. A legtöbb mikrovállalkozás nem, vagy csak nehezen tud hitelt felvenni, mert a cég nem tud mit fedezetként felmutatni. Sok esetben megoldást jelenthet, ha a tulajdonos lakása lesz a vállalkozói hitel fedezete. Ez azonban nem fog gördülékenyen menni, ha csok-hitel terheli az ingatlant.
A Földhivatal bejegyez ugyan több jelzálogjogot az ingatlanra, ám sorrendben csak a csokot nyújtó bank után következhet a következő zálogjogosult. Ezt a kockázatot pedig nem futják a bankok. Ez azt jelenti, hogy eleve csak az a bank fog vállalati hitelt nyújtani, amelyik a csok-hitelt is adta. Ebből nem biztos, hogy jól jön ki az ügyfél, hiszen egy sor hitelt nem fog tudni felvenni. Az MFB nyújtotta támogatott, azaz 0 százalék kamatozású hiteleket például csak bizonyos bankok kínálják. Ha a csokos hitelt olyan banktól igényelte a vállalkozó, amelyik nem kínál MFB-hitelt, komoly kedvezménytől esik el.
Ha szerencsésen választott a csokhoz bankot a vállalkozó, akkor reménykedhet abban, hogy a vállalkozás kaphat hitelt. Persze csak akkor, ha az egyéb paramétereknek megfelel, vagyis ha a bank hitelképesnek tartja - véli a Bank360. Hogy egy vállalkozó hitelképes-e függ attól is, hogy milyen adózást folytat, hiszen más megítélés alá esik egy egyéni vállalkozó és egy betéti társaság, illetve egy katás, kivás vagy klasszikus szabályok szerint adózó vállalkozó vagy cég.
Az egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói hitel törlesztése költségként merül fel, a magáncélú költéseit, így a lakáshitele törlesztését a vállalkozói kivét alapján lehet megítélni. A katások esetében a havi bevétel 60 százalékát fogadja el jövedelemnek a bank, ha több tulajdonosa van a katás cégnek, akkor a részesedés arányában kell megállapítani a vállalkozó jövedelmét. Az őstermelők esetében csak a ténylegesen bevallott jövedelem lehet mérvadó.
Ezen túlmenően is van még, amivel érdemes tisztában lenni. A csok, így a falusi csok is úgynevezett de minimis támogatásnak minősül. Ezek olyan kis összegű támogatások, amelyek nem befolyásolják az uniós piacot, nincs versenytorzító hatásuk. Az államok adhatnak ilyen támogatásokat, ám csak bizonyos szektorokban, illetve bizonyos korlátozásokkal - például exportra termelő cég nem vehet igénybe ilyen támogatást. Ez azért fontos, mert hivatalosan a csok is de minimis támogatásnak minősül.
Ez azt jelenti, hogy ha egy mikrovállalkozás szeretne kedvezményes kamatozású hitelt felvenni, de közben a székhelyéül szolgáló ingatlanra a tulajdonosok már igényeltek csok-támogatást, akkor számolgatnia kell. De minimis támogatást lehet halmozni, ám a teljes támogatás összege három év alatt nem haladhatja meg a 200 ezer eurót. Ez nagyjából 67 millió forint, évente átlagosan tehát 23 millió.
Ez azt jelenti, hogy minden esetben utána kell számolni, nem meríti-e ki a de minimis keretet a vállalkozó. A vonatkozó 152/2019 kormányrendelet alapján nem teljesen egyértelmű, hogy felhasználható-e az ingatlan két, egymástól eltérő de minimis támogatás fedezeteként, illetve ha igen, akkor hogyan kell eljárni.
A piacon a legfontosabb támogatott hitelek mind de minimisnek minősülnek. Ilyen a 0 százalék kamatozású MFB-hitelek köre, amelyet az MFB-vel szerződött bankoknál, azaz MFB-pontokon lehet igényelni. Ha a bank, amely a csok-hitelt nyújtotta, MFB-partner, akkor el lehet kezdeni a tárgyalásokat, ha nem, akkor bizonyosan nem fog összejönni a vállalkozói hitel. Ha a csokos bank egyben nyújt MFB-hitelt, akkor sem egyértelmű a helyzet, mert a rendelet nem ad világos iránymutatást a dupla fedezet kezelésére.
Szintén de minimis az NHP+, de ide tartozik a Széchényi Kártya hitelprogramja is. Fontos, hogy ha a vállalkozói hitelhez nem szükséges ingatlanfedezetet bevonni, illetve a bevont ingatlan nem a csokos családi otthon, akkor nincs ilyen probléma.
