Hogy áll a járvánnyal? Megkapta már a védőoltást?
A családommal igyekszünk minden észszerű óvintézkedést betartani, talán ennek is köszönhető, hogy a járvány elkerült bennünket. A feleségemmel már túl vagyunk mindkét oltáson, örülök neki, hogy Magyarországon ilyen ütemben halad a lakosság beoltása.
Ön szerint mit tanulhatunk a koronavírus-járványból?
A járvány alapjaiban változtatta meg az életünket, rávilágított társadalmi, ökológiai és gazdasági berendezkedésünk sérülékenységére, még a legfejlettebb, leggazdagabb országokban is. Arra is rámutatott, hogy a világban minden mindennel és mindenki mindenkivel összefügg. A vírusok, a környezetbe kibocsátott káros anyagok és a klímaváltozás nem ismerik az országhatárokat. A fenntarthatóság eszméje mára valósággá vált, amely itt dörömböl az ajtónkon, és amely már nemcsak gyermekeink jövőjéről szól, hanem a mi hétköznapjainkban is érezhető. Elég csak az elmúlt nyarak és telek szeszélyes időjárására gondolni, holott egyelőre más régiókhoz képest a szélsőségek Magyarországon kevésbé érezhetők.
Mit hozhat a jövő?
Nagy változások és lehetőségek küszöbén állunk. Az EU új növekedési stratégiájában, a Green Dealben kiemelt szerepet kap a klímasemlegesség, a körforgásos gazdaságra való átállás és a környezet védelme. Ráadásul a stratégia megvalósítására rendkívül komoly pénzügyi forrásokat is biztosítanak. Ezekből Magyarország a jelenlegi állás szerint 2000 milliárd forintra számíthat az elkövetkező hét évben, ezért is nagyon fontos, hogy ezt az óriási összeget hatékonyan használjuk fel. Az ESG-szemlélet egyre erősebben jelenik meg a befektetők preferenciáiban és a cégek működésében. A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben közzétett „Zöld ajánlása” például már azt várja el a bankoktól, hogy hitelezési gyakorlatukkal a vállalatokat és a lakosságot ökológiai lábnyomuk csökkentésére ösztönözzék. A hétköznapokban azt tapasztalhatjuk majd, hogy a környezetbarát technológiát használó vállalatok piaci értéke megnő, versenyelőnybe kerülnek, többek közt azért, mert jobb feltételekkel jutnak majd finanszírozáshoz. Míg korábban az energiatakarékosság elsősorban az energia ára miatt volt fontos, ma már a költségekhez hozzáadódik az energia felhasználásakor keletkező széndioxidkvóta ára is, ráadásul a társadalom, a közvélemény is a fenntartható megoldásokra ösztökéli a cégeket.
Hogy áll ezen a téren a Siemens?
Hadd kezdjem egy személyes történettel. Amikor az 1990-es évek elején a Siemens gazdasági vezetőjeként Magyarországra érkeztem, egyik kedvenc projektem a Gizella úti épületegyüttes parkosítása, zöld tető létrehozása volt, ahová később napelemeket is felszereltünk. Ez akkoriban újdonságnak számított Magyarországon. Felújítottuk az épület más részeit, a munkahelyeket és az étkezőt is. Hiszek ugyanis a pozitív hatás erejében, abban, hogy dolgozóink közérzete és boldogulása szoros kapcsolatban áll a vállalat teljesítményével, innovációs kultúrájával.
Hogyan próbálják elérni ezt a hatást a nemzetközi porondon?
Kétféleképpen tudunk hatni a bennünket körülvevő világra: ha saját magunkat fejlesztjük, és ha másokat is hozzásegítünk a fejlődéshez. A Siemens élenjár mindkét tekintetben. Stratégiánk szerves része, hogy olyan technológiákat, megoldásokat fejlesztünk és szállítunk ügyfeleinknek szerte a világban, amelyek segítségével jelentősen csökkenteni tudják ökológiai lábnyomukat. Ezzel hosszú távon is fenntarthatóvá tudják tenni működésüket, legyen szó iparról, egészségügyről, közlekedésről vagy energetikáról. A Siemens tehát egyaránt fontos szerepet vállal az új technológiák kifejlesztésében és hétköznapi alkalmazásában. Saját működésünket is folyamatosan javítjuk, úgy, hogy a fenntartható fejlődés humán, társadalmi, gazdasági és környezeti elvárásainak is minden tekintetben megfeleljünk, és ezt nyomatékosan elvárjuk saját beszállítóinktól is.
Milyen szerepet vállalnak az e-mobilitás terén?
Az e-mobilitás növekvő szerepet tölt be a világgazdaságban, és a Siemens a hajtás- és töltőtechnológiák fejlesztésében egyaránt szerepet vállal. Ez egy ígéretes jövő előtt álló, igen széles terület, hiszen az e-járművek terjedése az egész iparágra nagy hatással lesz a zöldenergia decentralizált termelésétől kezdve az áramhálózaton át a töltőinfrastruktúráig. Magyarországon is jelen vagyunk az elektromos járműipar több területén. Például a Valeo-Siemens vegyesvállalat új veszprémi gyáregységében elektromos és hibrid autókhoz fejleszt és gyárt elektromos motorokat, amelyeket a vezető e-autógyártóknak exportálunk világszerte.
A megújulók, a zöldhidrogén- és az egyéb kapcsolódó technológiák terén mire fókuszál a Siemens?
A hidrogénnek komoly szerepe lesz a jövő energiatermelésében. A Siemens Energy „Silyzer” technológiája világszerte élenjár a hidrogén előállításában, ráadásul az elektrolízisen alapuló eljáráshoz szél- és napenergiát használunk, így széndioxid-kibocsátás nélkül tudunk zöldhidrogént termelni. Ezzel a technológiával több országban is indultak pilotprojektek, többek közt Németországban, az Egyesült Államokban és Kínában. Bízom benne, hogy egy ilyen projekt belátható időn belül Magyarországon is megvalósulhat. A hidrogénhajtás terén komoly áttörésre számítunk a tömegközlekedésben is. Így a Siemens Mobility és a Deutsche Bahn novemberben bejelentett közös projektjében hidrogénhajtású vonatot tesztelünk, amely a dízelmeghajtású mozdonyokat válthatja le.
A digitalizáció, automatizálás, illetve az okos épületek terén milyen újításokon dolgoznak?
Az elmúlt években a Siemens a világ tíz legnagyobb szoftvercégének egyike lett, legújabb szabadalmaink egyharmada a digitalizációhoz köthető. Ipari energia- és teljesítménymenedzsment eszközeinkkel például pontosan elemezhetők, optimalizálhatók az áramfelhasználással járó folyamatok. Az automatizálás terén a legmodernebb vezérlő- és folyamatirányító rendszereket említeném, amelyek a gépek és folyamatok tervezését, modellezését, üzemeltetését, karbantartását és szervizelését végzik. Az okos épületek piacán az épülettel kapcsolatos alrendszereket – mint például a hűtés-fűtés, szellőzés, biztonság, áram, árnyékolás, tűzjelzés – központilag, integráltan kezeli a Desigo CC épületfelügyeleti rendszerünk.
Érdekesség, hogy a NASA most februárban a vörös bolygón landolt Mars-járójának, a Persevarance-nek a tervezése, szimulációja során is használták a Siemens szoftvereit. Ennek során egyedül a landolást nyolcezer alkalommal tesztelték virtuálisan – mint láthatjuk, sikeresen. Ez a technológia „földi” körülmények közt is széleskörűen alkalmazható, lényegesen lerövidíthető általa a termék tervezéséhez, szimulációjához, teszteléséhez és gyártásához, vagyis a termék piacra kerüléséhez szükséges idő, és csökkenthetők a költségek. Ügyfeleink ezt használják a közlekedési eszközök integrált biztonsági rendszereinek fejlesztése, a járművezetés magas szintű automatizálása és a vezető nélküli autók működésének szimulálása terén is. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy tényleges forgalomba állításuk előtt virtuálisan akár többszázezer alkalommal teszteljék, majd validálják a járművek biztonságos működését.
Hogy áll a Siemens a klímabarát működés terén?
Ez óriási kihívás, hiszen egy közel 300 ezer főt foglalkoztató cégről beszélünk, amely 2030-ra kívánja elérni a karbonsemlegességet. E téren egyébként az elmúlt időszakban nagyot léptünk előre, az összesített energiafelhasználásunk 70 százalékát már megújuló forrásokból fedezzük. Elindítottuk széndioxid-kibocsátásunk belső árazásának projektjét is, az előzetes tapasztalataink biztatóak, remélem, ezt a módszert más gazdasági szereplők is átveszik majd tőlünk.
Mire a legbüszkébb Magyarországon?
A Siemens több mint 130 éve van jelen Magyarországon. Olyan innovációkat honosítottunk meg, mint az első villanyvillamos, a rádióállomás, az automata telefonberendezés vagy a vezető nélküli metró.
A legutóbbi évek egyik, szó szerint „kimagasló” eredménye az elektromos repülőgép-hajtásrendszer részlegünk létrehozása volt. Az elektromos hajtásrendszerek a jövőben a légi közlekedésben is költséghatékonyabb üzemeltetést, kisebb környezeti és zajterhelést hozhatnak a jelenlegi hajtóműveknél. 2014-ben indult projektünk öt év alatt egy 100 fős üzletággá bővült, ebben hoztuk létre a világ egyik legelső integrált elektromos hajtásrendszerét. A Siemens eAircraft részlegét és vele együtt a magyarországi üzletágat 2019-ben a Rolls-Royce vásárolta meg, és Magyarországon létrehozott leányvállalatában tovább folytatja innovációs tevékenységét.
Emellett értékes eredménynek tartom a duális képzés elindítását is. A Németországban sikeresen működő szakemberképzés mintáját követve a Gizella úti telephelyünkön kialakított Siemens Képzési Központban 2012 óta oktatunk szakembereket. Tanulóink korszerű, nemzetközileg versenyképes technológiai ismeretekre, szaktudásra és nyelvtudásra tehetnek szert, és találkozhatnak a Siemens által kifejlesztett, korábban említett digitalizációs megoldásokkal is. Képzési Központunk mára a németországi után a Siemens Energy-n belül a világ második legnagyobb szakképzési intézménye lett, ahol idén már öt különböző szakterületen három ágazatot képviselve képzünk szakembereket. Ezenkívül a BME-ről és az Óbudai Egyetemről vannak felsőfokú duális képzésben részt vevő hallgatóink is, gazdasági területen pedig a Budapesti Gazdasági Egyetemmel adunk ki közös diplomát.
A mostani világjárvány fényében hogyan látja a Siemens jövőjét?
A pandémia megjelenése mérsékelten érintette magyarországi tevékenységünket, folyamatosan dolgozunk, nem került sor elbocsátásra, fizetés- vagy munkaidőcsökkentésre. A jövőre nézve világszerte és Magyarországon is arra számítunk, hogy heti két-három napos otthoni munkavégzésre fogunk tartósan átállni. Emiatt az irodáinkat is elkezdtük ennek megfelelően átalakítani.
Ami a Siemens jövőjét illeti, az üzleti modellünk lényege, hogy a jövő kihívásaira fejleszt és alkalmaz korszerű, innovatív megoldásokat. Jól mutatja ezt, hogy az európai cégek közül évek óta a Siemens jegyzi be a legtöbb szabadalmat Európában. Az új kihívások, mint például a digitális transzformáció, a robotika vagy az Európai Bizottság nagyívű Green Deal programja számunkra tehát üzleti lehetőséget jelentenek.
Mindez Magyarországra is igaz. Szép és látható példája ennek, hogy április végén avattuk fel a Siemens százszázalékos tulajdonában lévő evosoftnak, az ország legnagyobb, 1500 szakembert foglalkoztató szoftvercégének új irodaépületét a Duna-parton.
Dale A. Martin (64)
Közel 30 évig dolgozott a Siemensnél vezető pozíciókban: elnök-vezérigazgató Magyarországon (2010-2021), Szlovákiában gazdasági igazgató, Japánban a Siemens-Asahi Medical Technologies alelnöke, gazdasági igazgató Magyarországon (1992-1999).
2013-2019 között, három cikluson keresztül a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke, elnökségének továbbra is tagja. 2020-ig négy éven át tagja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének, 2017-2021 között a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak.
Mesterdiplomáját társadalmi és gazdasági tudományokból a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Nemzetközi pályafutása során élt Németországban, Tajvanon, Franciaországban és Hong Kongban is. Német anyanyelve mellett folyékonyan beszéli az angol és a magyar, társalgási szinten a mandarin kínai és a francia nyelvet.
Tevékenységéért több elismerésben is részesült, köztük a Magyar Érdemrend tisztikeresztjében, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) partnerségi díjában, az Osztrák Köztársaság Nagy Érdemrendjében. 2020 óta a Budapesti Műszaki Egyetem díszpolgára, idén a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki „a magyar ipar kutatásfejlesztési tevékenységének fellendítésében, különösen a mérnökképzés színvonalának emelésében, valamint a magyar-német gazdasági kapcsolatok előmozdításában és erősítésében vállalt kiemelkedő szerepéért”.
Áprilisban megválasztották az Európai Mérnökképzési, Innovációs és Tudományos Szövetség (European Engineering Learning Innovation and Science Alliance – EELISA) igazgatótanácsának elnökévé. Az EU által kezdeményezett és hét ország kilenc neves európai műszaki egyeteme által létrehozott EELISA célja olyan közös európai mérnökképzési modell kialakítása, amely a nemzetközileg kimagasló technológiai szakértelmet a globális társadalmi és fenntarthatósági kihívások megoldásának szolgálatába állítja.
