A tavaly nyárvégi változások után ismét terítékre kerülhet a kata, ám ezúttal az ellenőrzési oldalon. Az utóbbi időben az adóhatóság egyre több cégnél vizsgálja visszamenőleg – vagyis még az adónem radikális átalakítását megelőző időszakokra vonatkozóan – a kisadózókkal folytatott együttműködést, különös tekintettel az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek betartására. Aki nem tesz eleget megfelelően a nyilvántartás vezetési kötelezettségnek, mulasztási bírsággal sújtható. Mivel a mulasztási bírság elmaradt bejelentésenként, adatszolgáltatásonként kiszabható, így a bírságösszeg akár több millió forintra is rúghat.
Még nagyobb a kockázata, ha az adóhatóság az ügylet tartalma alapján bújtatott foglalkoztatást állapít meg. Ebben az esetben nemcsak az ellenőrzés célkeresztjében lévő társaságnál, hanem a katás vállalkozónál is adóhiány állapítható meg. Ezért is érdemes időben és megfelelő módon felkészülni egy esetleges ellenőrzésre!
A kisadózókkal folytatott együttműködés vizsgálatakor kiemelt szempont, hogy a katás vállalkozó „valódi” vállalkozóként végezte-e el a rá bízott feladatokat, vagy felmerülhet a bújtatott foglalkoztatás gyanúja. Az adóhatóság előtt ezt a gyanút erősíti – és az ellenőrzésre való kiválasztás valószínűségét növeli –, ha az egykori katás vállalkozó a 2022-es változás után alkalmazottként olyan cégnél helyezkedett el, amelytől korábban a (katás) bevételének nagy része származott – figyelmeztet.
Kardos Dóra, a BDO Magyarország K-X Tanácsadó Kft. szenior adómenedzsere. Az adóhatóság az ellenőrzés során az együttműködés valódi tartalmi jegyeit igyekszik feltárni. A feladatvégzés helyén és az eszközhasználaton túl az adóhatóság megvizsgálja, hogy a kisadózó partner a rá bízott feladatokkal miképpen tagozódott be a szervezeti hierarchiába, hogy a feladatok kiosztása és az elvégzett munka leadása miképpen valósult meg a gyakorlatban, hogy felmerül(hetet)t-e a munkaviszonyra jellemző megjelenési kötelezettség, rendelkezésre állás, közvetlen és részletes utasítás, és hogy a kisadózó bevételeinek mekkora hányada származik a vizsgált cégtől.
Ha egy társaság egy kisadózó partnernek egy naptári év alatt több mint 1 millió forintot fizetett ki, akkor a következő év március 31-ig erről a K102-es nyomtatványon adatot kellett szolgáltatnia az adóhatóságnak. Ellenőrizni kell tehát, hogy a társaság ezt a kötelezettségét – a megfelelő tartalommal – teljesítette-e.
A kisadózók által kiállított számlák kötelező számlaeleme a „Kisadózó” kifejezés szerepeltetése. Érdemes áttekinteni, hogy az adatszolgáltatás előkészítésekor valóban minden olyan partnert figyelembe vettek-e, aki kisadózói számlát bocsátott ki. Előfordulhat ugyanis (és elő is fordul a gyakorlatban), hogy a partner ugyan kisadózói státuszban volt és ezt a számláján jelezte is, a társaság figyelme azonban átsiklott ezen a körülményen.
Az együttműködés valódi kereteinek feltárásához, a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettségek vizsgálatához az adóhatóság iratokat kér be. Bár a szóbeli szerződéskötés joga megilleti a feleket, ez nem kifejezetten előnyös megoldás, ha adóellenőrzésre kerül sor. Az együttműködés feltételeit érdemes írott – és mindkét fél által ténylegesen alá is írt – szerződésben is lefektetni. Az viszont már kötelező, hogy a kisadózó írásban nyilatkozzon a kisadózói státuszáról – már az együttműködés kezdetekor. Ezeket a nyilatkozatokat egy esetleges ellenőrzés során be kell tudni mutatni az adóhatóságnak.
Az adatszolgáltatás önmagában nem elegendő, hiszen az ellenőrzések a részletekre is kiterjednek. Ezért is fontos, hogy a társaság olyan nyilvántartást tudjon a revizorok rendelkezésére bocsátani, amely valamennyi kisadózó partnert, valamint – a kifizetés dátumával együtt – a számukra kifizetett összegeket is tartalmazza.
