Mint írták, az árstopok a piaci folyamatok durva korlátozását jelentik, így csak átmeneti intézkedések lehetnek és csak addig maradhatnak fenn, amíg az felétlenül indokolt. Az árstopok bevezetésének elsődleges és elfogadható indoka az infláció rendkívüli és robbanás-szerű megugrása volt, amely első sorban az energiahordozókra és az élelmiszerekre terjedt ki. A lakosságot meg kellett védeni ettől a hirtelen sokkhatástól és – a gazdaság működőképességének fenntartása érdekében – fékezni kellett az árnövekedés ütemét.
Az árstopok a bevezetést követő hónapokban valóban hozzájárultak az infláció fékezéséhez és lélegzethez juttatták az embereket, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott helyzethez. Mára azonban az inflációt fékező hatás mérséklődött, az emberek és a piac is jellemzően alkalmazkodott az új viszonyokhoz, így az árplafonra vonatkozó szabályokat fokozatosan és jól megtervezetten ki kell vezetni.
Az üzemanyagárstoppok tavaly év végi feloldását üdvözöltük; erre az ellátásbiztonság érdekében feltétlenül szükség volt. A normál piaci körülmények visszaállítása az élelmiszereknél hozzájárulna az ellátási láncok megfelelő működéséhez, vagyis ahhoz, hogy a magyar élelmiszeripari cégek ne veszítsenek itthon piacot.
Az élelmiszerárstopok feloldása is indokolt lenne a kiskereskedelem, az élelmiszeripari és inflációs szempontból is, ezt azonban megfelelően menedzselt módon - fokozatosan és körültekintő időzítéssel - kell végrehajtani, hogy ne okozzon zavarokat és a lakosság leginkább érintett részének is elviselhető legyen.
Az infláció ezekben a hónapokban tetőzik, amely a lakosság szegényebb rétegeit nehéz helyzetbe hozza. Az árstoppal érintett, alapvető élelmiszerek a szükséges tápanyagbevitelt – fehérje, szénhidrát, zsírok – segítik. A legkisebb keresetűek fogyasztói kosarában az élelmiszer nagyobb súllyal szerepel, így az árstopok azonnali eltörlése sokaknál elviselhetetlen sokkot okozna, ezt továbbra is el kell kerülni. A fogyasztás szűkülése az élelmiszereknél, a többi élelmiszer kiugró drágulása miatt egyelőre mérsékelt és nem okoz rendszerszintű zavarokat és drámai visszaesést a kiskereskedelemben.
A 2022. évi boltbezárások több ezer boltot érintettek, így feltétlen komoly fenyegetést jelentenek és figyelmet érdemelnek, de ez nem írható kizárólag az árstopok kontójára: a boltbezárási hullámhoz hozzájárult az energiaválság (energiaáraknak az élelmiszerárakét is sok esetben túlszárnyaló növekedése), a munkaerőköltségek megugrása és az ágazati különadó is. Ebből következik, hogy az árstopok feloldása önmagában nem oldja meg a bolti kiskereskedelem problémáit, bár hozzájárul azok csillapodásához.
A VOSZ szerint az árstopok fokozatos kivezetését az infláció remélt csökkentésével párhuzamosan feltétlenül el kell végezni, amelyre várhatóan tavasz végétől - nyár elejétől nyílik lehetőség. A kistelepülési boltok vissza nem térítendő támogatást kaptak operációjuk fenntartásához, ehhez hasonló támogatásokat kell biztosítani továbbra is, különösen azokon a területeken működő boltoknak, ahol a bolti kiskereskedelem fennmaradása, illetve a lakosság ellátása veszélybe kerülhet.
