A hvg.hu EUrológusa szerint nehézkesen találja a Mol a fogást a Mercedesen, az ügy már évek óta húzódik. A cikk emlékeztet, az előzmény az, hogy még 2016‑ban az Európai Bizottság megállapította, hogy a Mercedes‑Benz Group és 15 nemzetközi tehergépjármű-gyártó a közepes és nehéz tehergépjárművek bruttó listaárainak összehangolásával megsértette a belső piacon belüli szabad versenyt.
A döntésre alapozva több cég is kártérítési keresetet indított, köztük a Mol is, amelynek leányvállalatai ebben az időszakban összesen 71 tehergépjárművet vásároltak vagy lízingeltek a Mercedestől. A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez nyújtották be, azonban a magyar bíróságok úgy vélték, nincs joghatóságuk, vagyis nem bírálhatják el a kártérítési beadványt. Az ügy végül a Kúriánál landolt itthon, amely az Európai Bírósághoz fordult.
Merre tovább?
A megszületett ítéletben az Európai Bíróság úgy határozott, hogy a jelen ügy körülményei között az anyavállalat székhelyét nem lehet a káresemény bekövetkezése helyének tekinteni a versenyellenes magatartás miatt indított kártérítési keresetek elbírálására joghatósággal rendelkező bíróságok meghatározása szempontjából, még akkor sem, ha azt állítják, hogy ezen anyavállalat és e leányvállalatok egyetlen gazdasági egységet képeznek.
A cikk hozzátette, a döntés szerint a joghatóság meghatározásakor tekintettel kell lenni a közelség és a kiszámíthatóság, valamint az eljáró bíróság és az alkalmazandó jog közötti összhang célkitűzéseire.
Mint írták, a versenyjogi jogsértésből fakadó jogok érvényesítésének nincs akadálya, hiszen az általános joghatósági szabály alapján a károsultak bármikor a jogsértés elkövetőjének honossága szerinti bírósághoz fordulhatnak. De arra is lehetőség van, hogy a károsultak, így a Mol is, a bírósághoz forduljanak, amelynek illetékességi területén a kárt szenvedett vállalkozás a termékeket megvásárolta, vagy ahhoz, amelynek területén a vállalkozás székhelye található.