A Ryanair 2022 nyarán kapott azért kapott 300 millió forintos büntetést, mert a hatóság szerint olyan extraprofitadót, a légitársaságok hozzájárulását hárította át az utasaira, amit nem is neki kell befizetnie. A társaság a 2022. július elejétől élő légitársaságok extraprofitadójának június eleji közzététele után arról értesítette az utasait, hogy azokra a foglalásokra, amelyek a jogszabály kihirdetése előtt történtek és június 30. utánra szóltak, beépíti az árba a 3900 forintos adót. Ha ezt az érintett utasok nem fogadták el, akkor törölték a foglalásukat, és a már befizetett árat visszatérítették nekik.
Emiatt Budapest Főváros Kormányhivatala Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezésére fogyasztóvédelmi eljárást indított a Ryanairrel szemben - ennek eredménye lett az óriási bírság, amit a légitársaság jogi úton megtámadott. A Fővárosi Törvényszék 2023 júniusában megsemmisítette a bírságot, a légitársaságnak adott igazat; a kormányhivatal ezt követően fellebezett az ítélet ellen, az Alkotmánybíróságot is megjárta az ügy, ám most a Kúria is a Ryanairt hozta ki győztesnek.
"A Kúria – az alperes ez irányú kérése ellenében – nem látott lehetőséget az AB végzéstől való eltérésre, az Alkotmánybírósággal összhangban megállapította, hogy a felperes az adó alanya és nem pedig – ahogy az alperes állítja – a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet. A Kormányrendelet vonatkozó fejezetének is az a címe, hogy „A légitársaságok hozzájárulása”. Mivel a felperes (mint adóalany) az ÁSZF szerint járt el, ezért nem valósult meg a fogyasztók megtévesztése sem"
- szól a Kúria közleménye.
Simán átháríthatták volna a bírságot is az utasokra...
Az ügyben tehát az utasonkénti 3900 forinton felül a kormánynak nem sikerült újabb 300 millió forintot besöpörnie az államkasszába a légitársaságtól. Illetve nem is a légitársaságtól, hanem az utasoktól: mert a nagy hercehurca közepette ne feledkezzünk meg arról, hogy a kormány - mint jórészt az összes többi extraprofitadónak nevezett teher esetében is - úgy jutott pluszbevételhez, hogy a cégeken keresztül valójában a fogyasztók, köztük a magyar lakosság zsebéből vette ki a pénzt.
