Világszerte az állam és kormányfők a helyi fizetéseknél jóval magasabb javadalmazásban részesülnek. Ugyanakkor a politikusok jövedelmei a vállalati csúcsfizetéseknek a nyomába sem ér. Más kérdés, hogy a vezetők számos privilégiumot is kapnak, és a korrupcióval erősebben fertőzött országokban rendre illegális jövedelmekhez is hozzájutnak a politikusok.
Az illegális jövedelmek felett az igazságszolgáltatás ráadásul rendre elsiklik, a gyengébb civil szféra, pedig nem tudja kierőszakolni az ügyek feltárását, illetve bírósági ítélethozatalát. Üdítő példaként ugyanakkor Brazíliát lehet felhozni, ahol az elnök, Dilma Rousseff, a közelmúltban bukott bele az ország egyik legdurvább korrupciós botrányába.
Ezek voltak az utóbbi évek legnagyobb vállalati botrányai
Hozzá kell azt is tenni, hogy számos olyan, kevésbé fejlett ország van, ahol a kormányfő, vagy prezidenciális berendezkedés esetén az államfő az állami és a magánvagyon fogalmát szívesen keveri össze. Így állami költségeken épülnek a kedvüket szolgáló létesítmények, legyen szó lakó-, és pihenőingatlanokról, vagy éppen infrastrukturális beruházásokról. Arról nem is beszélve, hogy ezek a vezetők sokszor komoly hálózatot építenek ki strómanokból, akikhez olcsón privatizált eszközök sora kerül, vagy éppen állandó győztesei lesznek az állami közbeszerzéseknek.
Az országok élén álló vezetők jövedelme persze sokszor szimbolikus jelentőséggel bírt, az orosz elnök Putyin például hivatalosan évekig kirívóan alacsony fizetést kapott, míg 2014 tavaszán 2,65-szörösére emelte saját és a miniszterelnöke, Dmitrij Medvegyev bérét. Ám az Európával szembeni embargó és az alacsony olajár az orosz gazdaságot kedvezőtlenül érintette, ezért 2015-ben márciusában olyan rendelkezést írt alá, amely 10 százalékkal csökkentette a saját bérét.
Hasonló történt a francia elnökkel is, Hollande javadalmazását 30 százalékkal vágták meg takarékossági okokból. Emiatt az éves keresete 200 ezer dollár alatt marad, miközben a csökkentés előtt még a második legjobban kereső politikus lett volna a hozzávetőleg 75 ezer dollárnak megfelelő javadalmazással. Más kérdés, hogy Francois Hollande iránt erősen megingott a bizalom, amikor kiderült, hogy a személyes fodrásza 132 ezer dollárnak megfelelő fizetést kapott.
A listát egyébként az USA elnöke Barack Obama vezeti, őt a kanadai miniszterelnök Justin Trudeau követi.
Ők a legjobban kereső politikusok
Ami a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort illeti, a top 10-be nem fér be, de számos ország vezetőjét megelőzi. A magyar kormányfő az államtól két módon jut jövedelemhez, miniszterelnöki posztért havi bruttó 1 507 400 forint jár, míg az országgyűlési képviselői pozícióért 224 ezer forintot kap. Ugyan Orbán Viktor számos kérdést azzal hárít el, hogy soha sem volt vagyonos ember, az így kapott jövedelme magyar viszonyok szerint mindenképpen tisztességesnek mondható. Az éves jövedelme egyébként nagyjából 75 ezer dollárt tesz ki.
Ezzel olyan hatalmas ország vezetőit előzi meg, mint India vagy Kína. Narenda Modi, az indiai miniszterelnök például 1,92 millió rúpiát keres, ami 29 ezer dollárnak felel meg. Még ennél is kisebb javadalmazással kell, hogy beérje a kínai elnök, Hszi Csin-ping, aki 20600 dollárnak megfelelő jüant visz haza. Mindezt úgy, hogy 2015 elején kapott drasztikus 60 százalékos fizetésemelést.
mfor.hu
