Elsősorban a nemzetközi szervezetek gyors beavatkozásának köszönhető, hogy sikerült elkerülni a komolyabb problémákat a közép-kelet-európai régióban. Azonban továbbra is jelentős kockázatok vannak, elég ha csak azt említjük, hogy Lettországban még mindig mindennapos téma a lat leértékelése.
Javuló hangulat kockázatokkal
Roubini szerint az egyik legjobb hír a régió országai számára, hogy a két legnagyobb exportpiac, Németország és Franciaország a második negyedévben jelentős javulást mutatott a makroadatokban. Emellett nem szabad alulbecsülni a globális kockázatvállalási kedv fellendülését. "Ahogy mondani szokás: az emelkedő hullám minden csónakot a hátára vesz" - írja Roubini, akit pesszimista véleménye miatt gyakran csak Doktor Balsorsként emlegetnek. A közgazdász szerint az egy évvel ezelőtti szinthez képest jelentősen nőtt a befektetők éhsége a régió állampapírjai iránt, ami javította a külső finanszírozást.
Ugyanakkor Lettországban például még most is mindennapos téma a lat leértékelése, sokak szerint csak idő kérdése, mikor történik ez meg. Roubini szerint egy ilyen lépés a régió több országát is érzékenyen érintené, elsősorban azokat, melyek jelenleg is rögzített árfolyamrendszerrel rendelkeznek. Így például Észtország, Litvánia és Bulgária is megérezné a lat leértékelését.
A professzor szerint érdemes különbséget tenni a régió országai között, hiszen Lengyelország és Csehország például fundamentálisan stabil lábakon állnak.
Mi lesz a régió bankjaival?
Roubini szerint az egyik rossz hír a régióval kapcsolatban, hogy a bankrendszer kockázatai továbbra is léteznek, ha nem is olyan mértékben, mint néhány hónapja. A kockázatok majd akkor erősödhetnek fel igazán, ha elkezd emelkedni a nem teljesítő hitelek aránya (NPL) a banki oportfóliókon belül.
Az amerikai közgazdász a Deutsche Bank elemzésére hivatkozva azt írja, hogy Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban 5-10 százalékra emelkedhet az NPL-ráta, a balti országokban ugyanez 15-25 százalék lehet, Ukrajnában viszont a hitelek 30-45 százaléka bedőlhet.
A fő probléma, hogy a régió banki eszközeinek 90 százalékát a nyugat-európai anyabankok birtokolják, a romló portfólióminőség pedig próbára teszi majd őket, vélhetően többen megfontolják, hogy kivonuljanak a régióból - vélekedik Roubini.
A professzor szerint a bankok végül a maradás mellett fognak dönteni, de továbbra sem zárható ki annak veszélye, hogy faképnél hagyják a régió országait. A svéd Swedbank például már a múlt héten arról beszélt, hogy elképzelhető, hogy kivonulnak Lettországból a nehézségek miatt.
Doktor Balsors szerint Magyarországon nem is az a fő kockázat, hogy kivonulnak innen a bankok, hanem inkább az, hogy a következő hónapokban tovább szigorítják a hitelezés feltételeit.
Az IMF türelme is véges
Roubini elismeri, hogy a régió sok országában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelcsomagjai jelentős szerepet játszottak a gazdaság kilábalásában. Ezekben az országokban azonban jelentősek lehetnek a politikai kockázatok, ha a választások után egyes országoknak hátat fordít az IMF, akkor az könnyen ismét az összeomlás szélére kerülhet.
A közgazdász azt is kiemeli, hogy a korábbi ázsiai válsággal összehasonlítva az IMF most sokkal nagyobb rugalmasságot mutat, több országban - például hazánkban - engedett a korábbi hiánycélokból. További kockázatot jelenthet azonban, hogy nem tudni, meddig tart a Valutaalap türelme - írja a Forbes magazinban megjelent cikkében Roubini.
Menedzsment Fórum
