Hogyan tudnak Vargáék eltüntetni 800 milliárdot 3 hónap alatt?


Úgy tűnik, a nemzetgazdasági miniszter ugyan nem megoldhatatlan, de meglehetősen nehéz feladatba vágta a fejszéjét. A kormányfő kívánságát igyekszik teljesíteni a nullás költségvetésre vonatkozóan.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a minap tett egy meglehetősen váratlan és meglepő kijelentést:

a tavalyi, nominálisan 750-800 milliárd forintos évi hiányt jelentősen le akarja faragni a nemzetgazdasági tárca. A miniszter egy kérdésre elmondta: a nemzetgazdasági tárcánál azon dolgoznak, hogy már 2017-re úgy állítsák össze a költségvetést, hogy annak a hiánya nulla legyen.

A nullás költségvetés gondolata egyáltalán nem újkeletű, hiszen Orbán Viktor már többször is kinyilvánította az erre vonatkozó vágyát, az viszont, hogy már a jövő évi büdzsét is ennek szellemében tervezik a nemzetgazdasági tárcánál váratlan elképzelés. Igaz, ennek időzítése legalább annyira kedvező, mint kedvezőtlen, miközben némileg érthetetlen ez a rohamtempó.

Ahelyett ugyanis, hogy néhány év alatt faragnák le a költségvetési hiányt, lényegében egyetlen év - sőt, 3-4 hónapos költségvetési tervezési munka - alatt kívánják eltüntetni a közel 800 milliárdos deficitet.

Az ugyanakkor biztos, hogy a kijelentéssel, a nullás költségvetés mellett felvállalt elköteleződéssel a nemzetközi hitelminősítők felé is jelzett Varga Mihály.

Adatvédelmi előírások elsőkézből! Marketing, pénzügyek és HR szabályosan - Adatvédelem 2016 Konferencia a NAIH elnökhelyettesével! - 2016.03.03.

Miért neveztük egyszerre kedvezőnek és kedvezőtlennek is az időzítést? Először is, az államháztartási és a gazdasági alapfolyamatok jelenleg megfelelő alapot biztosítanak a hiányfaragásra anélkül, hogy esetleg egy, a 2012-eshez hasonló Matolcsy-csomag bevezetésére legyen szükség (ekkor 3 részletben több mint 800 milliárd forintos költségvetési kiigazítást hajtottak végre év közben). Másfelől

ez még a választások előtti utolsó "békeév" lesz, amikor kockázatmentesebben lehet "kísérletezgetni", ráadásul nem kell "szavazatszerző" intézkedéseket végrehajtani, és még akkor sincs nagy katasztrófa, ha korábban megígért vállalásokat csak 2018-tól hajtanak végre.

A kormányfő amúgy is több ígéret esetében a ciklus végét, vagyis 2018-at nevezte meg céldátumként. Harmadrészt pedig a már említett hitelminősítőket erősítheti meg a magyar gazdaság és költségvetés stabilitásában, a régóta várt felminősítésünk indokoltabbá tételében.

Kedvezőtlennek pedig pusztán a rohamtempó miatt nevezhetjük az időzítést az esetleg kapkodás miatt és kérdéses, hogy a 2018-as választási évben is meg lehet-e ismételni majd ezt a teljesítményt a korábban már belengetett vállalások mellett.

Félő, hogy a nulla közeli költségvetési egyenleg hosszabb távon történő fenntartása nagyobb valószínűséggel lenne kivitelezhető akkor, ha fokozatosan zajlana a hiány apasztása. 

Tüntessünk el közel 800 milliárd forintot!

Az idei költségvetést 785 milliárd forintos költségvetési hiánnyal fogadták el, így ebből az összegből indulunk ki. Ha a költségvetés bevételi oldalát nézzük, az idei évi büdzsében konzervatív becsléssel a nemzetgazdasági tárca 208 milliárd forintos növekedéssel számolt az adóbevételeknek köszönhetően. Vagyis mindentől függetlenül az idei évi változások (szja-csökkentés, sertésáfa-csökkentés stb.) figyelembe vételével a gazdaság fehéredési folyamata, a magasabb foglalkoztatottság, és az  általánosan javuló gazdasági állapot ekkora plusz bevételt generál az államkasszának. Így már csak 577 milliárdot kell lefaragni.

Azt is biztosra vehetjük, hogy a költségvetés a kamatkiadásokon is biztosan meg tud spórolni közel 100 milliárd forintot köszönhetően az alacsony hozamszinteknek, és az adósság folyamatos átárazódásának. Marad még 477 milliárd, amit el kell tüntetni.

Egyre jobban érik a nagy kormányzati átalakítás, melynek során háttérintézményeket szüntethetnek meg, feladatokat csoportosíthatnak át és vonhatnak össze, közalkalmazottakat bocsáthatnak el. Noha egyelőre több a kérdés, mint a konkrétum, ha elfogadjuk, hogy a dolgozók 10 százalékát szeretnék rövid távon elbocsátani, akkor durva becsléssel 10 százalékos megtakarítást várhatunk a lépéstől. Az idei költségvetésben az állam működési funkcióira 2943 milliárd forintot terveztek be, vagyis a tervezett állami szűkítés 294 milliárdos megtakarítást eredményezhetne. Így már rögtön csak 117 milliárd forintot kell eltünteni Vargáéknak. Amit néhány apróbb költségvetési módosítással, vagy állami vagyonértékesítéssel össze is hozhatnak.

Ez jelenthetne a különadók terén új intézkedéseket. Sajtóhírek szerint a kiskereskedelmi szektorban jöhetne némi változás, a dohányipari szereplők felé is fordulhatnának a Brüsszel által elmeszelt dohányipari különadóból kiindulva. Folytatódhatnának a földeladások kiegészülve ingatlanokkal, esetleg vállalati részesedésekkel is.

Persze mindezek mellett még számtalan kérdés felmerül a nullszaldós költségvetést és a jövőre vonatkozó kormányzati ígéreteket illetően. Kérdés, hogy így hogyan fog majd beleférni a büdzsébe a 2018-ra belengetett egyszámjegyű személyi jövedelemadó? Vagy a munkaadói járulékok esetleges csökkentése, amit a vállalkozói szakszervezetek szorgalmaznak. Érdekes lesz, hogy a vállalati adózás terén tett egykulcsos adóra vonatkozó korábbi vállalást miként lehet így megvalósítani. Ráadásul egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a paksi beruházással kapcsolatban is növekvő kiadások merülnek fel már a következő néhány évben is. Ezek pedig mind olyan kockázatokat jelentő intézkedések, amelyek megvalósítása egy hosszabb távon fenntartott nullás költségvetés mellett igen kérdésesnek tűnik jelenleg. 

Székely Sarolta
mfor.hu




hirdetés
Szomorkodhatnak a benzinkutasokSzomorkodhatnak a benzinkutasok

Miközben immár évek óta masszívan segíti a belső fogyasztás bővülését az olcsóbb benzin, kevesebbet költünk rá, mint 3 éve.

.
hirdetés
elrejt
 
.