Katalán helyzet: felgyorsultak az események



Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet főmunkatársa, kutatócsoport-vezetője, Éltető Andrea legújabb írásában a katalán helyzetről írt egy összefoglaló anyagot.

Szeptember hatodika óta napról napra, sőt, óráról órára nő a feszültség a katalán vezetés és a spanyol központi kormány között, s ennek megfelelően a spanyol társadalom aggodalma, megosztottsága is fokozódik. Nézzük az eddigi főbb „adok-kapok” lépéseket a hónapban.

Szeptember hatodikán a katalán kormányzat elfogadta a népszavazási törvényt és október elsejére kitűzték a népszavazást. Ezt a törvényt a spanyol alkotmánybíróság még aznap este felfüggesztette és alkotmányellenesnek minősítette. Szeptember 8-án a katalán parlament elfogadta az „átmeneti” törvényt, ami azt rögzítette, mik lesznek a lépések, ha nyer az „igen” a függetlenségi népszavazáson.

Szeptember 11-én, a hagyományos katalán „diada” napján rengeteg ember vonult az utcára Barcelonában a függetlenséget éltetve. Jellemző, hogy a városi rendőrség szerint egymillióan voltak, a vezető napilapok 500- 630 ezer emberről írnak, a spanyol kormány szerint viszont csak 350 ezren jöttek össze. A rigmusok („szavazzunk!") megerősítették a  közvélemény-kutatások eredményeit, melyek szerint a katalánok 80%-a népszavazást akar (magát a függetlenséget pártolók aránya ennél kevesebb, 40-50%).

Másnap, szeptember 12-én a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette a katalán parlament által elfogadott „átmeneti” törvényt.  Egyúttal a rendőrségnek parancsot adtak az illegális népszavazás megtartásával kapcsolatos minden tárgy, tevékenység, propaganda anyag, informatikai eszköz, stb. eliminálására. Ennek következtében például nyomdákat, plakátokat foglaltak le, gyűléseken kapcsolták le az áramot, megszüntették a szavazás weboldalát (ami ugyan azonnal újraindult külföldi szerverekről, de a telefontársaságok blokkolják a hozzáférést).

Szeptember 13-án a spanyol főügyész vizsgálatot indított 712 katalán polgármester ellen, akik népszavazás-pártinak mutatkoztak, s kilátásba helyezte letartóztatásukat, amennyiben továbbra is közreműködnek a népszavazás lebonyolításában. A spanyol kormányfő felhívta a katalán állampolgárok figyelmét is arra, hogy bűnt követnek el, ha elmennek szavazni.

Mindennek ellenére szeptember 14-én Tarragonában Carles Puigdemont a katalán Generaitat elnöke megnyitotta a kéthetes szavazási kampányt, s közben a barcelonai polgármesternő (Ada Colau) is beleegyezett, hogy a hivatalos helyiségeket használhatják a népszavazás megtartására. „Nem félünk”, „csak azért is szavazunk” hangzott el. A katalán vezetés azt is bejelentette, hogy ezentúl nem küld hetente beszámolót költéseiről a madridi kormánynak (erre még júliusban kötelezték őket), hanem csak havonta.

Szeptember 15-én Puigdemont, Colau, Oriol Junqueras (alelnök) és Carme Forcadell (a katalán parlament elnöke) levelet juttatott el Mariano Rajoy kormányfőnek és a királynak, melyben a demokrácia nevében dialógusra, megegyezésre hívnak fel. „Válaszként” a miniszterek tanácsa megszavazta, hogy az alapvető katalán közszolgáltatásokat – az egészségügyet, oktatást, társadalombiztosítást – közvetlenül fogja finanszírozni, nem pedig a katalán kormányon keresztül, hogy “egyetlen eurónyi közpénzt se fordítsanak illegális tevékenységre az autonóm régióban”.

Szeptember 16-án Barcelonában a beidézett polgármesterek mellett szimpátia-tüntetés zajlott, szeptember 17-én pedig Madridban is szolidaritási gyűlés volt.

Szeptember 18-án a spanyol ellenzéki szocialista párt bejelentette, hogy kivár, de megvétózná a spanyol alkotmány 155. cikkelyének alkalmazását (ez lehetővé tenné, hogy törvényszegés esetén a madridi kormány átvegye a hatalmat Katalóniában). A spanyol pénzügyi és ipari miniszter pedig felrajzolta a független Katalónia jövőjét: a katalán GDP 30%-kal csökkenne és a munkanélküliség megduplázódna, a katalán termékek 75%-át vámok sújtanák, új pénz kellene, ami rögtön 40%-kal le is értékelődne. A bankok kivonulnának, a lakosság elszegényedne. A spanyol sajtóban óráról órára dúl a nyilatkozatháború.

Mindeközben a Katalóniában tevékenykedő nemzetközi vállalatok árgus szemmel figyelnek és készek kimenekülni a régióból. A népszavazással kapcsolatos anyagok lefoglalása tovább folyik, a katalán elnök Twitter üzenetben szólít fel "hekkelésre", proxy web kiszolgálók használatára, és mindkét fél egyre mélyebbre ássa magát a lövészárokba. A következő két hétben várhatóan tovább radikalizálódik a helyzet és nő a bizonytalanság. A katalánok, spanyolok és európaiak többsége pedig szorongva figyeli a történteket.

Éltető Andrea
tudományos főmunkatárs, kutatócsoport-vezető,
MTA KRTK VGI


Olvasta már?



hirdetés
hirdetés
elrejt
 
.