A beruházások volumene 2024 III. negyedévében a nyers adatok szerint 15,4, de a szezonálisan kiigazított adatok szerint is 14,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – tette közzé a KSH. A nyers adat csak hajszállal jobb az előző negyedév 16,8 százalékos mínuszánál, a szezonálisan kiigazított viszont rosszabb lett a 14,5 százalékos rátánál.
Az újabb bődületes mínusz alapján még az is elképzelhető, hogy az egymás utáni második évben technikai recesszióba zuhant magyar gazdaság nemhogy 4 vagy 2 százalékkal, hanem egyáltalán nem növekszik. A GDP-bővülés egyik húzóerői ugyanis a beruházások. A másik a lakossági fogyasztás, de mint láttuk, az sem tündököl, ha nem is csökken, de az éves szintű 1,7 százalékos szeptemberi növekedés igencsak soványka.
A kormány növekedési álmait az is beárnyékolja, hogy a beruházások értéke július-szeptember között az előző negyedévhez képest – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – összehasonlító áron 2,5 százalékkal mérséklődött.
Mindössze annyi változott a harmadik negyedévben a másodikhoz képest, hogy a beruházások mérséklődéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás és a raktározás mellett ezúttal nem a kereskedelem – mint egy negyedévvel korábban –, hanem az oktatás járult hozzá, ami, mondani sem kell, a jövőnk szempontjából cseppet sem szívderítő.
A másik eltérés, hogy a visszaesést tompító fejlemények között az ingatlanügyletek, illetve az energiaipar növekvő beruházási aktivitása mellett a közigazgatást már nem említette a KSH – ami a központi költségvetés sanyarú helyzete miatti állami beruházások visszafogása ismeretében cseppet sem meglepő.
Részletesebb elemzéssel hamarosan jelentkezünk.
