Magas vérnyomás, az elhízás, a 2-es típusú cukorbeteség és a magas koleszterinszint, valamint a dohányzás – ez az öt tényező felelős az elhalálozások háromnegyedéért (74 százalék). Ezeken belül is kiemelkedő a dohányzás és az elhízás, vagyis, ha e két tényező tekintetében sikerülne előrehaladást elérni, lényegesen növelhető volna az egészségben eltöltött életévek száma, illetve valamelyest az elérhető átlagéletkor is, ezzel párhuzamosan pedig érezhetően csökkenteni lehetne az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő plusz teher, amit ezek a faktorok okoznak.
Nem véletlenül hangsúlyozták az eseményen hazai és nemzetközi egészségügyi tudományos élet meghatározóbb kutatói a meglévő ártalmak kezelésével kapcsolatos személetváltás fontosságát: soha nem tehetünk le az ártalmak teljes kiiktatásáról, de a részleges eredményre vezető megoldásoknak sokkal nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani, mint ma teszi a tudományos világ.
Fotó: Depositphotos
A legfőbb rizikófaktorokat, különösen a függőségekhez és az egészségtelen életmódhoz kötődő faktorokat az egészségügyi ellátórendszer önmagában képtelen kezelni – értettek egyet a szakemberek. Dr. Baticz Orsolya, a Belügyminisztérium Népegészségügyi Főosztályának vezetője szerint ezeket legalább 80 százalékban társadalmi tényezők befolyásolják. Ezért van óriási jelentősége a prevenciónak és a társadalmi összefogásnak, amely a kormány által az Európai Uniónak benyújtott egészségpolitikai javaslatnak is a legfontosabb eleme. Nemcsak a daganatos megbetegedések, de a Magyarországon népbetegségnek számító, és a korai elhalálozások egy harmadáért felelős szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére is kiemelt figyelmet kell fordítani, ebben pedig a dohányzáshoz, elhízáshoz és cukorbetegséghez kapcsolódó prevenció, valamint az aktív életmód támogatása is kulcskérdés – ez az ártalomcsökkentés filozófiájának egyik kulcseleme is.
Az ártalomcsökkentést (és a megelőzést) előtérbe állító szemlélet a tudósok szerint az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást és a rendszer költségeit is képes jelentősen mérsékelni. Dr. Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke szerint ehhez nem kizárólag többlet-pénz kell. Széles körben terjeszteni és alkalmazni kell az ártalomcsökkentésben és megelőzésben elért tudományos és gyakorlati eredményeket, a tudásmegosztás és a hiteles szemléletformálás legalább olyan kritikus tényező, mint a pénzügyi eszközök.
A megelőzés csak akkor lehet hatékony, ha kialakul egy olyan szemlélet, amely az összes környezeti és társadalmi hatással számot vet, holisztikusan nézi a kérdést és az egyes rizikótényezők esetében a részleges csökkentést is eredménynek tekinti, amely képes rávenni és támogatni az embereket abban, hogy az egészségük érdekében a saját szokásaikon változtassanak. Az életmód és a függőségek – elsősorban a dohányzás és az alkohol – hatásainak további vizsgálata éppolyan kulcskérdés, mint számolni az olyan ártalomfaktorokkal, mint a helytelen táplálkozás, a megnövekedett kalóriabevitel, az alvászavaraink, a mikroműanyagok jelenléte, a levegőszennyezés, a káros UV sugárzás, a stressz, a túlterheltség, a megnövekedett munkamennyiség, a családok szétesése – ezek mind-mind befolyásolják az életminőségünket és súlyos betegségek előidézői lehetnek.
Fotó: Depositphotos
A hazai eredményekről szólva elhangzott: a magas vérnyomással élők, a dohányosok és a koleszterin betegek száma folyamatosan csökken Magyarországon, viszont az elhízás és a cukorbetegséggel küzdők száma továbbra is nő. Az említett eredmények ellenére, a dohányosok aránya a magyar népességen belül még mindig 24,3 százalékos, a tüdőrákban elhunytak számát tekintve pedig továbbra is vezetjük az európai statisztikákat. Éppen ezért elsőként a dohányzás okozta ártalmak voltak terítéken, rangos hazai és külföldi előadók szerepeltetésével.
Statisztikák bizonyítják, hogy azok a dohányosok, akik leteszik a cigarettát, akár 10 évvel is meghosszabíthatják az életüket – mondta Prof. Dr. Pécsvárady Zsolt, Kistarcsai Flór Ferenc Kórház Osztályvezető főorvosa, aki előadásában adatokkal bizonyította, hogy a dohányzó terhes anyák gyakrabban szülnek elégtelen súlyú babákat, akik felnőve hajlamosabbak lesznek az elhízásra. A dohányzás 2-4-szeresére emeli a stroke kockázatát, a koszorúérmegbetegedésekét pedig akár a tízszeresére, sorolta tovább az ijesztő adatokat a szakember. Az életévekben mérhető különbség a dohányosok és azok között, akik soha nem gyújtottak rá.
A dohányzás mellett az elhízás kockázatai is fókuszba kerültek a konfernecián. Az elhízást ugyanis karcinogén, vagyis a rákot előidéző tényezőként azonosította Prof. Dr. David Khayat, a párizsi Pitié-Salpêtrière Kórház onkológiai osztályának vezetője. A 2022-es adatok szerint világszerte két és félmilliárd ember túlsúlyos, közül 890 millióan vannak kórosan elhízva, vagyis nagyságrendekkel csökken a várható élettartamuk a szakember szerint. Az elhízás az esetek 80 százalékában idéz elő 2-es típusú cukorbetegséget, 55 százalékban felelős a magas vérnyomásért, 35 százalékban kardiovaszkuláris megbetegedésekért, a túlsúlyos emberek 20 százaléka pedig daganatos betegségektől is szenved – hívta fel a figyelmet Khayat.
