Hatalmas port vert fel a választási törvények egyeztetés nélküli megváltoztatása, amelyre a Fidesz-KDNP készül. A mindenfajta nyilvános előkészítés és vita nélküli javaslatot a kormánypártok egy váratlan húzással már keresztül is vitték az illetékes parlamenti bizottságon, és várhatóan hasonlóan akadály nélkül fogja majd megszavazni is a kétharmados kormánytöbbség. (Erről bővebben az alábbi ajánlóra kattintva olvashat.)
Az igazi felzúdulást a választókerületek határainak átírása okozta, különösen az, hogy az elmúlt választásokon rendre az ellenzékhez húzó főváros két képviselővel kevesebbet küldhet az Országgyűlésbe. Hadházy Ákos, Zugló független országgyűlési képviselője azonban már kedd reggel sem erre hívta fel a figyelmet, hanem egy másik, az ellenzéki képviselők szűrőjén nem fennakadt változtatásra. (Információink szerint ez a módosítás a parlamenti bizottsági ülésen sem került igazán szóba, vagy ha igen, még az ellenzéki képviselők is a módosítás kevés pozitívum eleme között említették.)
„A ma megismert javaslattal MAGYARORSZÁGON MEGSZŰNIK A TITKOS SZAVAZÁS a választásokon!”
– írta Hadházy kedd reggel, majd ki is fejtette, mire gondol:
„Képzeljük el a választást ezután egy 500 lelkes faluban! A polgármester embere ott ül a szavazatszámláló bizottságban, és konkrétan megnézi, ki hogyan szavazott. Aztán aki nagyon ugrál, megütheti a bokáját. Ugyanezt célozta annak idején, hogy legálissá tették a szavazólapok fényképezését, de a jelek szerint túlságosan macerás és kockázatos volt így ellenőrizni, hogy »jól szavaztak-e az alattvalók, más megoldást kellett találni.”
Ehhez képest a kormánypártisággal igazán nem vádolható László Róbert, a Political Capital elemzője így kommentálta ugyanezt a tervezett változtatást:
„Inkább a szavazatszámlálók dolgát könnyíti meg, hogy borítékot csak akkor kell a szavazólapok mellé adni, ha ezt a választó kifejezetten kéri. Bár a boríték sosem járult hozzá a szavazás titkosságának megőrzéséhez, és csak bonyolítja a számlálási folyamatot, nem mellesleg pazarló gyakorlat, a választók egy része számára mégis megnyugtató érzés a szavazólapok borítékba helyezése. Ezért jó megoldás, hogy továbbra is lesz lehetőség a boríték használatára, de nem lesz kötelező a használata.”
A törvény betűje
Akkor most veszélyben a szavazás titkossága vagy nincsen? Először is nézzük, pontosan mi változhat! (Kiemelések tőlünk.)
„Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, valamint a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot”
– szólt az eredeti 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról, majd hozzátette:
„A választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja.”
Ehhez képest a most beterjesztett módosítás így szól:
„Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, valamint – a választópolgár kérésére – a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot.”
Illetve:
„A választópolgár a szavazólapot – olyan módon, hogy szavazata ne legyen megismerhető – az urnába dobja.”
Fontos megjegyezni, hogy mint látjuk, eddig sem volt kötelező borítékba tenni a szavazólapot, szavazólapokat, azonban kötelező volt a bizottság tagjai részéről átadni a borítékot a szavazólappal együtt. (Ennek ellenére e sorok szerzőjének szavazatszámlálóként szerzett tapasztalatai alapján sok választó hitte azt, hogy boríték nélkül nem érvényes a szavazata.) Az is kiderül, hogy aki továbbra is borítékban szeretne szavazni, az megteheti, csak kérnie kell egy borítékot.
Fotó: MTI/Ruprech Judit
Egyszerűbb és olcsóbb lesz az élet?
Szögezzük le gyorsan: a borítékba tétel semmivel nem jobb megoldás annál, mint ha a választópolgár a fülke magányában behúzza az X-et, majd szépen kettőbe-négybe hajtja a szavazólapot, és bedobja az urnába. Ha így tesz, senki illetéktelen személy nem tudhatja meg, hogy ő miként szavazott. Sőt, ebben az esetben például még az sem látszik, hogy egy adott, bezonosíthatatlan választópolgár például mondjuk listán ide, egyéniben pedig oda szavazott – nem mintha ez túlságosan érdekes információ lenne, de mégiscsak egy információ. És tény, a szavazatszámlálók munkáját valóban megkönnyíti, ha nem kell egyesével nyitogatni-kiüríteni a borítékokat. Ez tényleg akár komoly időmegtakarítást is jelenthet a számlálás során.
Többek között erre is hivatkozik a módosítás indoklása is (bár egy, talán a sietségből adódó kis elírással (kiemelve, nyilván a borítékra gondolt a szerző):
„A Javaslat megszünteti a szavazáshoz használt boríték kötelező átadását a választópolgár számára,
az alábbi indokokkal:
• költségtakarékosság,
• fülkeidő csökkenése,
• szavazatszámlálás gyorsítása,
• nem marad véletlenül szavazólap a borítékban a szavazatszámlálás megkezdésekor,
• a gyakorlatban a választópolgárok jelentős része már most sem kéri a szavazólapot.
A boríték fenntartása és kötelező használata továbbra is indokolt olyan esetekben, amikor a szavazat leadása és megszámlálása közötti hosszabb idő telik el (külképviseleti szavazás, levélszavazás, bizonyos esetekben a nemzetiségi szavazás), vagy a szavazás titkossága érdekében a külképviseleteken és átjelentkezéssel leadott szavazatok megszámlálására illetékes szavazókörben.”
Fidesz-fejjel kell gondolkozni?
Akkor tehát rendben is volnánk, László Róbertnek adunk igazat Hadházy Ákos ellenében? A dolog azért nem ilyen egyszerű. Telefonon elértük Hadházy Ákost, és megkérdeztük, a fentiek tükrében miért találja aggasztónak a módosítást.
„Ön nem sokat járt falvakban, vagy nem volt Fidesz-tag – én mindkettőt elmondhatom magamról”
– kezdte válaszát a képviselő, aztán arról beszélt, hogy rengeteg jelzést kap arról, milyen módszerekkel vásárolják meg a szavazatokat elsősorban a kistelepüléseken a kormánypártok, illetve arról, hogy a helyi „kiskirályoktól” függő viszonyban lévő emberekre hogyan gyakorolnak nyomást azért, hogy a „megfelelő” jelöltre, listára szavazzanak.
Mindkét gyakorlathoz szükség van azonban arra, hogy valaki ellenőrizze, hova is került az a bizonyos X a szavazólapon. Ennek egyik fő módszere a láncszavazás. Ez úgy történik, hogy a láncban első szavazó nem dobja be a szavazólapot az urnába, hanem elviszi magával a láncszavazást szervezőhöz, ott behúzzák rá az X-et, majd a láncban következő ember ezt viszi be magával a szavazóhelyiségbe és dobja az urnába, a neki adott szavazólapot pedig elviszi, és így tovább. (Az Átlátszó részletesen dokumentált egy ilyen láncszavazást a 2022-es országgyűlési választáson.)
„A láncszavazás így is mindig egy kicsit problémás, mert ugye annak van egy időbeni korlátja. Mert ugye a Józsit el kell vinni a szavazókörbe, a Józsinak fel kell vennie a szavazólapot, ki kell hozni a papírt, utána vissza kell menni. Tehát érthető, hogy ez egy időigényes folyamat, azért ennek van egy átfutása”
– magyarázza Hadházy, aki szerint ez a módosítás most utat nyithat egy jóval egyszerűbb módszernek:
„Ha e helyett ott ül a polgármester úr samesza a bizottságban, ezekben a párszáz fős falvakban, ahol mindenki ismer mindenkit, és megmondják az embereknek, hogy mutasd oda neki, hogy szavaztál, az kényelmesebb, a lebukás kockázata is sokkal kisebb.”
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Tény viszont, hogy az új törvény – mint láttuk – kifejezetten előírja, hogy a szavazatot oly módon kell bedobni az urnába boríték nélkül is, hogy szavazata ne legyen megismerhető. Sőt, voltaképpen a láncszavazás például egy kicsit nehezebbé válik azzal, hogy a lánc első emberének látványosan bedobás nélkül kell elhagynia a szavazóhelyiséget – még ha ezt egyébként nem is tiltja törvény. Kérdés persze, hogy a Hadházy által leírt bemutatós gyakorlat mennyire lehet ellenőrizhető és pláne mennyire bizonyítható az, hogy tudatos cselekvésről van szó – még abban az esetben is, ha a következő választásokon eléri az ellenzék, hogy tényleg minden szavazókörben legyen legalább egy ellenzéki delegált az önkormányzati és kormánypárti bizottsági tagok mellett.
Ön mit gondol? Csak a szavazatszámlálás egyszerűsítése járt a törvényjavaslat kormánypárti alkotóinak fejében, vagy érdemes lesz még jobban odafigyelni a következő, a Tisza Párt előretörése miatt igencsak izgalmasnak ígérekző választáson?
