Orbán Viktor kormányfő már többször, több helyen is hangot adott egyik nagy céljának, a nullás költségvetésnek. Sőt, már a jövő évi költségvetést is ennek szellemében tervezte meg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Egészen pontosan némi "trükközéssel" úgy osztották fel a büdzsét, hogy annak lett egy valójában nullás része. A működési, a hazai és az uniós fejlesztési részek közül az első az, aminek kihozták nullára az egyenlegét. Vagyis az állam tényleg nem költ többet, mint amennyi bevétele származik. Sőt, a gyakorlatban még több bevétele is lesz, hiszen például az áfabevételeket megosztották a működési és a hazai fejlesztési költségvetési rész között.
Noha 2017-ben így még nem lesz teljesen nullás a költségvetés, de március elején a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján Orbán Viktor elárulta a "siker receptjét". Elmondása szerint a 2017-es költségvetést úgy kellene elkészíteni, hogy csak fejlesztésre lehessen hitelt felvenni, az állam működtetésére és fenntartására pedig ne lehessen többet költeni, mint amennyi rendelkezésre áll. Így lehet majd elérni egy-két éven belül a „valóságosan nullás költségvetést”. Korábbi nyilatkozatai alapján ha konkretizálni szeretnénk egy dátumot, akkor 2018-ra szerette volna már elérni ezt a célt.
Ebben világelső a Felcsút
A receptet azonban hiába követte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tekintve, hogy az állam működésre nem költ többet annál, mint amennyi rendelkezésre áll, a péntek délután benyújtott konvergenciaprogram szerint még a kivetítési horizonton, vagyis 2020-ig sem lesz nullás költségvetésünk.
A jövő évi büdzsébe tervezett 2,4 százalékos (ideihez képest nagyobb) költségvetési hiány a kivetítési horizont végére mindössze a GDP 1,2 százalékára csökken. Igaz, a trend alapján a nullás büdzséhez való közelítés meglesz a következő években, viszont nem akkora léptekkel, hogy elérhető közelségbe kerüljön a cél.
2018-ra nagyot ugrik az infláció
A konvergencia program előrejelzései szerint a jövő évi 0,9 százalékos infláció 2018-ra 2,4 százalékra ugrik, 2019-re pedig 3 százalékra.
A gazdasági növekedés üteme a teljes kivetítési horizonton 3 százalék felett marad, a legjobb teljesítmény 2018-ra várhat, 3,4 százalékos, ami minden bizonnyal az uniós pénzekből megvalósuló beruházásoknak is köszönhető.
Ami az államadósságot illeti, látványos GDP-arányos csökkenést prognisztizálnak a nemzetgadzasági tárca szakértői, hiszen az idei évre várt 74,5 százalék jövőre 73,6-ra 2020-ra 64,6 százalékra csökkenhet. A kivetítési horizonton egyébként 2019-re számolnak jelentősebb mértékű zuhanással. Akkor 72,4-ről egy év alatt 68,4 százalékra mérséklődhet a GDP-arányos adósságunk.
Székely Sarolta
mfor.hu
