A fogyasztói bizalmi index mínusz 55,4, az üzleti bizalmi index mínusz 10,9, míg a GKI konjunktúra-index mínusz 22,5 pontra csökkent, ami három ponttal kevesebb, mint márciusban. A kutatók szerint, bár az áprilisi romlás önmagában nem kirívó, a régen nem tapasztalt mértékű pesszimizmus kialakulásában minden bizonnyal fontos szerepe volt a kormánykoalíció felbomlásának. Erre utal, hogy a magyar gazdaság kilátásainak megítélése az üzleti szektorban és a fogyasztók körében is látványosan romlott.
Az üzleti szektoron belül az ipart az európai konjunktúra romlása tette pesszimistábbá, a belföldi kereslethez jobban kötődő többi ágazatban pedig az elmúlt hónapokban lassan csökkenni kezdő negatív várakozások erősödtek fel ismét. Az ipari bizalmi index a 2008. februári javulás után áprilisban ismét csökkent, így a januári szintre került. Bár az előző háromhavi termelés megítélése javult márciushoz képest, a következő időszakra vonatkozó kilátások kissé romlottak. A teljes rendelésállomány megítélése kedvezőbb lett, de ezen belül az exportrendeléseké romlott.
Az építőiparban a termelés helyzetét és a rendelésállományt is a márciusinál rosszabbnak látták a válaszolók, s foglalkoztatási szándékuk is gyengült. Így az építőipari bizalmi index több hónapos szerény növekedés után áprilisban határozottan csökkent. A kereskedelemben is hasonló a helyzet, a bizalmi index a február-márciusi emelkedést követően az év eleji szintre esett vissza. Az eladási pozíció megítélése és a rendelések várható alakulására vonatkozó várakozás jelentősen romlott, a készletszint megítélése ugyanakkor enyhe javulást mutatott.
A szolgáltató szféra üzleti várakozásai is határozottan kedvezőtlenebbek lettek. Az üzletmenetről és a várható forgalomról alkotott vélemény is pesszimistább lett, s a foglalkoztatási hajlandóság is romlott. A tervezett áremelések mértéke az iparban kissé emelkedett, az áremelők köre azonban szűkült. Az építőiparban nem változtak, a szolgáltató szektorban csökkentek az inflációs várakozások. A kereskedelmi cégek szerint a következő három hónapra várt átlagos áremelkedés mértéke az előző felméréshez képest - másfél éve nem tapasztalt alacsony szintre - csökkent. A fogyasztók által várt infláció azonban márciushoz képest kissé emelkedett. A lakosság saját pénzügyi helyzetét, rövid távú megtakarítási képességét és a várható munkanélküliséget is kedvezőtlenebbnek látta, mint márciusban.
