Közzétette a héten legfrissebb előrejelzéseit az Európai Bizottság, ami pozitív elemeket is tartalmazott hazánkra nézve. A túlzott deficit eljárást azonban nem szűntette meg a Bizottság, ami egyrészről annak kösöznhető, hogy erről egy későbbi időpontban dönthetnek, másrészről annak, hogy szerintük nem fenntartható módon érte el ezt a hiánycsökkenést a magyar kormányzat. Tehát míg formailag megfelel a követelményeknek, lényegét tekintve nem. A növekedési kilátások tekintetében azonban pesszimista véleményt fogalmazott meg Brüsszel, a jövő évre 0,3 százalékos javulást várnak - idézik fel a Raiffeisen szakemberei a hét legfontosabb eseményét a heti elemzésükben.
Az ipari számokra nézve azt látják, hogy nagy visszesést regisztrált a KSH szeptemberre, de ezt javarész technikai okok magyarázzák, amiktől megtisztítva a számokat minimális javulást láthatunk. A három hónapot együttvéve azonban így is marginális hozzájárulása lehetett a gazdasági növekedéshez az iparnak, miközben a többi ágazat lefelé húzta azt. Ennek eredőjeként arra számítanak, hogy a csütörtökön közzé teendő GDP adatok ismét 1 százalék fölötti visszaesésről fognak szólni a harmadik negyedévben.
"A hét másik fontos adata pedig az inflációs statisztika lesz, amelyben a szeptemberi nagy megugrás után kicsit enyhülni fog számításaink szerint, ám még mindig 6 százalék felett marad. Miután ez éves visszatekintésű mutató, érdemes az éves lejáratú állampapírhoz viszonyítani, aminek tartása ez alapján negatív reálhozamot eredményezett egy év alatt. Valami, amiben a fejlett világhoz hasonlítunk" - vélik a szakemberek.
Brüsszel a tőzsdét is megbillentette
A csonka hét után meglehetősen nyugodtan folyt a kereskedés egészen a szerdáig, a brüsszeli tájékoztatóig. Az országunk jövőjéről festett kép megrémítette a befektetőket, ez pedig rögtön lejtőre küldte a hazai részvénypiacot. Az index emelkedésére mostanság nem csak a nyomott OTP árfolyam van negatív hatással, de heti szinten a 100 és 200-as mozgó átlag is lefelé tolja 19000 forint alá. A MOL emelkedéssel kezdte a hetet, azonban a felfelé való kitörés falsnak bizonyult és hét közepén vissza is esett a trendcsatorna közepéig. A szakemberek megjegyzik ugyanakkor, hogy érdemes megvárni a jövő heti gyorsjelentést, ha ez jól sikerül, lendületet adhat neki, hogy 19000 forint fölé jusson. Amennyiben valóban elindul felfelé, és egy zászló épül ki, akkor ez 21000 forintig viheti az elemzők szerint.
Az OTP árfolyamára az októberi két kiigazító csomag után újabb nyomást gyakorolhat a 612 milliárd forintos önkormányzati adósságátvállalás - írják az elemzők. Ha az ebből származó terheket az állam valamilyen formában megpróbálja „csökkenteni”, az újabb komoly profitcsökkenést eredményezhet a pénzügyi szektorban. Ez tovább nyomná lefelé a 300 milliárdos önkormányzati hitelállománnyal rendelkező OTP részvényeinek árfolyamát is. A Magyar Telekom erősödéséhez jelentősen hozzájárult a harmadik negyedéves gyorsjelentése, mely kedvezőbben alakult a várakozásoknál. A Richter is a héten hozta nyilvánosságra negyedéves számait, azonban ezek viszont elmaradtak az elemzői konszenzustól. a nettó profit szinten történő 57 százalékos visszaesés még így is meglehetősen gyengének mondható. A hazai és USA-beli értékesítés továbbra is csökken, miközben a költségei kis mértékben emelkedtek. A heti elemzés szerint azonban összességében nem kell megijedni, jobban megvizsgálva a sorokat nem ennyire borús a kép.
A kilábalás még várat magára az eurózónában
Az elemzők szerint az általános összkép azt mutatja, hogy az októberi hónap kizökkenést hozott az elmúlt hónapok javuló konjunktúrából, ami megerősíti azt az elképzelést, hogy még mindig csak a stabilizálódás fázisában vagyunk, és a kilábalás erőre kapása várat magára. Mindenesetre az EKB kamatdöntésén Mario Draghi a kamatpolitikát tekintve neutrálisan fogalmazott, és nem adott jelzést arra vonatkozólag, hogy további kamatcsökkentés jönne. Kiemelte ugyanakkor, hogy már csak a spanyol kormányon múlik, hogy életbe lépjen az OMT. Lassú ugyanakkor az előrehaladás a görög ügyben is. "Annak ellenére, hogy a görög vezetés átverte a parlamenten az újabb megszorító-csomagot (vélhetően az utolsót, ennél többet nem fognak egyhamar bevállalni), az már valószínűnek tűnik, hogy novemberben nem kapja meg Athén a nemzetközi hitelezőktől a régóta halogatott 31,5 milliárd eurós részletet. Így a lejáró adósságot ismét rövid-lejáratú áthidaló kölcsönökkel kell törlessze a görög állam" - vélik a Raiffeisen Bank szakemberei.
mfor.hu
