Interjúkötet készült a válságról: az Álomcsőd című könyvben tíz gazdasági döntéshozó mondja el a véleményét arról, miért jutottunk idáig. A beszélgetések 2009 vége és 2010 tavasza között készültek, elsősorban a válság „legforróbb” napjaira koncentrálnak.
Lehet hibázni, csak valljuk be
„Tudatosan nem akartunk nagyon konfrontatív interjúkat csinálni, nem szembesítettük az interjúalanyokat a másik véleményével, mivel minden interjú önálló rész” – mondták a könyv bemutatóján a szerzők.
A válságok mindig ráébresztik a világot, hogy valamin változtatni kell, kérdés, hogy a jelenlegi krízis elég volt-e ahhoz, hogy a magyar embereket ráébressze a gazdaságpolitika hibáira – mondta Martin József Péter, a kötet egyik szerzője.
Az interjú készítői szerint a könyv egyik nagy tanulsága, hogy nincs egységes magyar gazdasági elit, hiszen a tíz interjúalany szinte tíz különböző véleményt közöl. „Van olyan, hogy az ember hibás döntéseket hoz, de jó, ha ezeket be tudja vallani. A könyvben történt néhány ilyen vallomás” – emelték ki a szerzők.
Simor: lehet, hogy lehetett volna másként
„Ha a saját felelősségemet keresem, akkor az abban lehet, hogy hiába mondtuk mi el a jegybank véleményét, nem tudtuk úgy mondani, hogy meghallgassák. Utólag sem tudom, mit kellett volna másként csinálni, de nem zárom ki, hogy ha más ember van a helyemen, akkor ő többet el tudott volna érni” – mondta a könyv egyik interjúalanya, Simor András jegybankelnök.
Simor szerint a költségvetési hiány és az államadósság tette sebezhetővé hazánkat. Hiába kezdődött el már 2006-ban a költségvetési kiigazítás, annak szerkezete olyan volt, hogy visszafogta a gazdasági növekedést. Ha ezt másképp lépi meg a kormány, akkor talán jobb állapotban ért volna minket a krízis.
„Az MNB kezében nem volt elegendő eszköz a válság idején, hiszen hazánkban sem a jegybank sem a felügyelet nem rendelkezik szabályozási eszközökkel. Ha lettek volna ilyen eszközök, akkor például a jegybank már a válság előtt szigoríthatta volna a devizahitelezést” – vázolta fel Simor.
Az MNB elnöke szerint még nem lehet levonni a válság tanulságait. „Nagy kérdés, hogy az ország tanult-e belőle, de ezt most még nem tudom megmondani” – vélekedik. Simor szerint kérdés, hogy akik például 2006-ban devizahitelt vettek fel, mára tanultak-e belőle. Emellett fontos lesz az is, hogy a válság után, ha lesz lehetőség újra devizahitelezésre, akkor visszatérnek-e a devizahitelek. „Én is kíváncsi vagyok, hogy fog kinézni Magyarország négy-öt év múlva” – mondta.
„Azt szokták mondani, hogy egy nemzeti konszenzushoz padlóra kell kerülni. Egyelőre nem tudom megmondani, hogy ez a válság elég volt-e ahhoz, hogy kialakuljon ez a nemzeti konszenzus arról, hogy megtakarítani kell, szigorú fiskális politikát kell folytatni, csak annyit lehet költeni, amennyit megtermelünk” – hangsúlyozta Simor.
Nem volt pánik a jegybankban
„Én egy kicsit könnyebben éltem meg ezt a válságot, mert már volt részem hasonlóban a nyolcvanas évek elején. Akkor nagyon sokat tanultam, lényegében most a harminc évvel ezelőtti válságot éltem újra” – mondta Simor András.
Arra a kérdésre, hogy 2008 őszén mekkora volt a pánik a jegybankban, az MNB elnöke kifejtette: meglepő volt, mennyire fegyelmezetten, higgadtan reagáltak a nemzeti bank dolgozói. „Nem voltak nagy veszekedések, viták, mindenki tette a dolgát” – mondta ezzel kapcsolatban.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
