Gyorsuló ütemben, 8,7 százalékkal nőtt a késedelmes hitelek aránya a magyar bankrendszerben, így március végén már 4514 milliárd forintnyi kintlevőség tulajdonosa nem tudott pontosan fizetni. Ráadásul a második negyedévben a svájci frank szárnyalása miatt várhatóan tovább romlott a helyzet.
Egyre többen csúsznak meg a törlesztéssel
"A 90 napon túl késedelmes követelések növekedése az említett időszakig több negyedév óta folyamatosan lassuló tendenciájú volt, az összes késedelmes követelés gyarapodása azonban az idei év elején ismét, 2009. elejéhez képest kisebb mértékben, de jelentősen nőtt" - olvasható a PSZÁF hétfőn kiadott kockázati jelentésében.
Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a teljes hitelállomány majdnem ötödét, 4514,2 milliárd forintot érintett valamilyen fizetési késedelem. A lakossági hiteleken belül az arány 26 százalékos volt, míg az egyéb hitelek 14,8 százaléka érintett valamilyen tartozással.
Számszerűleg a fizetési késedelem 3,65 millió hitelt érint, ami a teljes állomány 38,8 százaléka. A Felügyelet szakemberei szerint a növekvő elmaradások részben a svájci frank árfolyamával magyarázhatók, erre utal, hogy a lakossági jelzáloghiteleken belül átlagot meghaladó mértékben nőtt a bedőlő hitelek aránya. Ebből a szempontból a második negyedévben további nehézségekkel lehet számolni, ugyanis a frank rekordszintre erősödött a forinttal szemben, éppen ezért a szakértők szerint reális a veszélye annak, hogy a kedvezőtlen tendencia folytatódik majd.
A PSZÁF szakemberei szerint figyelemre méltó az is, hogy az első negyedévben már a korábban újratárgyalt hitelek egy része ismét késedelmessé vált. A problémás kölcsönök újratárgyalása az év első három hónapjában is folytatódott: az újratárgyalt szerződések száma a negyedév során 95 ezerről 131 ezerre emelkedett, ezen belül az átstrukturált lakossági jelzáloghitelek száma 25 ezerről 29 ezerre nőtt.
"Az újratárgyalt hitelek állománya azonban összességében nem nőtt, sőt a lakossági jelzáloghitelek és az egyéb hitelek körében kifejezetten csökkent. Ez egyebek mellett arra utal, hogy az utóbbi körben korábban átütemezett hitelek egy része a negyedév során újólag késedelembe esett, és az itt közreadott időszak végi statisztikában ismét a késedelmes állományt gyarapítja. Ezzel szemben jelentősen nőtt az újratárgyalt állomány a jelzálogfedezettel nem rendelkező lakossági hitelek körében" - állapítja meg a PSZÁF elemzése.
Sok esetben a lakásra is rátette a kezét a bank
2010. március végén 97 ezer lakossági jelzáloghitel adósa tartozott a közvetlenül veszélyeztetett, 90 napon túl késedelmes kategóriába - olvasható a pénzügyi felügyelet statisztikájában. Ez a szám az első negyedév során 5300-zal emelkedett. A veszélyeztetettséget növeli, hogy az idei első negyedévben növekedett a hitelpiaci szolgáltatóknak a lakóingatlannal fedezett hitelekkel kapcsolatos adósságrendezési aktivitása, azaz a cégek egyre nagyobb részben ténylegesen eljárás alá vonják az ingatlanokat.
A romló tendenciát jól mutatja, hogy az év első három hónapjában összesen 7440 ingatlant vontak eljárás alá a pénzintézetek, ebből 7131-et végrehajtási eljárásra adtak át. A ténylegesen értékesített lakóingatlanok száma azonban mindössze 431 volt három hónap alatt, további 3516 esetben pedig a bank a hitel mögött levő követelést adta el, de az ingatlan tulajdonviszonyai nem változtak - áll a jelentésben.
Tavaly az egész évben 19 532 ingatlant vontak eljárás alá a bankok, míg 2008-ben ez a szám még mindössze 8004 volt. A ténylegesen értékesített ingatlanok száma tavaly 1511 volt, az első negyedéves adatokból kiindulva idén ennél magasabb számokra kell számítani.
"Mindez abból a szempontból is érdekes, hogy az adósságrendezési aktivitás növekedése jogszabályi kilakoltatási tilalom idején következett be, vagyis az említett ügyletek túlnyomó részben lakott ingatlanokat érintve jöttek létre. E körülmény a hitelfedezetet képező lakóingatlanok értékesíthetőségét jelentős mértékben korlátozta" - állapítja meg a PSZÁF.
A felügyelet elemzése megemlíti kedvező tendenciaként, hogy az év első hónapjaiban jelentősen nőtt a forinthitelek aránya, a devizában felvett kölcsönök pedig visszaszorultak az új szerződések között. Ugyanakkor a hitelállományban ez alig látszik: továbbra is közel 70 százalék a devizahitelek aránya, amin belül 87,5 százalék svájci frankban, 9 százalék euróban, 3 százalék pedig japán jenben lett folyósítva.
További kockázatot jelenthet a bankadó
A magyar pénzügyi szektor helyzete 2010. első negyedét követően változatlanul stabil, üzleti teljesítménye pedig a folyamatban lévő gazdasági-pénzügyi válság körülményeihez képest jó, bár a válságot megelőző időszaki teljesítménytől érdemben elmaradó szintű - állapítja meg a PSZÁF.
A pénzügyi szektor kockázatai a 2009. márciust követő egyéves időszak jelentősen csökkenő irányzatával szakítva ismét növekszenek. A kockázatok növekedése döntően környezeti, illetve jóval kisebb mértékben a szektor működéséből fakadó belső okokkal magyarázható. A legnagyobb kockázatok változatlanul a hitelpiac kilátásaival kapcsolatban azonosíthatók, bár jelentős mértékben növekvőben vannak a biztosítási alszektor kockázatai is.
Mind a jövedelmezőség, mint a tőkeellátottság átlagos szintje változatlanul tekintélyes, és a gazdasági-pénzügyi válság körülményei között is megfelel a stabil működés követelményeinek. A bankrendszernek a hosszú távú sérülékenységet mérő több strukturális mutatója, így a devizahitelek aránya és a mérlegen belüli nettó devizapozíció mértéke is kedvezően változott, más fontos stabilitási mutatók, mint az eszközoldali likviditás mértéke, illetve a hitel/betét arány pedig 2009. végéhez képest változatlan maradt.
"Sajátos kockázategyüttest képvisel a kormány által bejelentett, de e jelentés írásakor részleteiben még nem ismert nagyarányú banki különadó, illetve a devizában denominált jelzáloghitelek tervezett betiltása" - állapítják meg a felügyelet szakemberei.
Az elemzés szerint egyelőre nem ismert és nehezen felmérhető, hogy ezek a lépések milyen hatásokkal lesznek a bankok forrás- és tőkeellátottságára, üzletméretére és eredménykimutatására, illetve miként fogják érinteni a banki szolgáltatások költségeit és a meglévő portfólió minőségét. A fő kockázat e tekintetben az, hogy az említett intézkedések a bankrendszert csökkenő üzletméret és a jövedelmezőséggel kapcsolatos fokozott bizonytalanság időszakában érik.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
