Az árrés nem egyenlő a profittal — szögezi le a szerkesztőségünkbe is eljutatott állásfoglalás. Az OKSZ nemzetközi élelmiszerkiskereskedői az árrésből fizetik meg:
- közel 50 ezer magyar munkatársuk áldozatos munkáját;
- a piaci áron fizetett rezsit;
- a közterheket;
- az adókat, mint például a forgalom után fizetett 4,5 százalékos kiskereskedelmi adót.
Ez utóbbi összeget, mely megközelíti a 300 milliárd forintot, a kereskedők az árakba és akcióba tudnák invesztálni, hogy könnyítsenek a magyar családok terhein, ehelyett azt be kell fizessék a költségvetésbe.
Fotó: Facebook/Magyarország Kormánya
Nem nyerészkednek
A kereskedők nem nyerészkednek, többségük ma már évek óta veszteséges, vagy egyre csökkenő, szerény nyereséget termel. Ezzel szemben az élelmiszergyártók meghatározó része a korábbi években is kiemelkedő nyereségeket könyvelhetett el, akikre az árrésstop szabályozás nem vonatkozik.
A tények: a legolcsóbb 1.5 százalékos UHT tej fogyasztói ára az online árfigyelő adatai alapján 315 forint körül alakul és nem 550-600 forint, ahogy a médiában az többször elhangzott. A tojás, a vaj és a tejföl árrése pedig jóval alacsonyabb a médiában megjelenteknél. A hat nemzetközi kiskereskedőnél januárban az árrés:
- a tojás (M, 10 db/doboz) esetében 10 százalék körül volt átlagosan;
- a vaj esetében 11 százalék körül volt átlagosan;
- a tejföl esetében 16 százalék körül volt átlagosan.
A most bevezetésre kerülő intézkedés növekvő importra kényszeríti a kereskedőket, ezáltal nehéz helyzetbe hozza a magyar agrárium szereplőit. A ma elhangzott, az összes élelmiszerre vonatkozó árrés szabályozás a rendszerváltás utáni modern kiskereskedelem végét jelentheti: nem lesz választék, nem lesz verseny, nem lesznek akciók. A szabályozás több problémát is felvet:
- a beszállítóknak nem kell osztozniuk az infláció elleni küzdelem terhein, pedig nélkülük az árak nem fognak csökkenni;
- azokban az országokban, ahol létezik árrés szabályozás, ott a beszállítókra és termelőkre is érvényes, mint például Szerbiában és Romániában.
Az árszabályozási tervek kapcsán az OKSZ többször kért versenyjogi garanciát arra, hogy az önkéntes árszabályozást a szereplők egyeztetni tudják egymással, de ilyen garanciát nem kaptak.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség az együttműködés pártján áll. Ennek kapcsán pedig továbbra is nyitott a kormányzattal és más szövetségekkel a szakmai párbeszédre, melynek végső célja a magyar családok támogatása mindenkor.
