„Attól félünk, hogy problémássá válik a vidéki térségek finanszírozása!” A 2028-ban induló új uniós ciklus költségvetésének tervezete alapján ettől tart Stoyan Tchoukanov, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) mezőgazdaság, környezetvédelem, vidékfejlesztés szekciójának (NAT) elnöke – bulgáriai szarvasmarhatartó. Minderről egy pénteki budapesti sajtóbeszélgetésen számolt be az elnök. Van ok az aggodalomra, mert a következő hétéves uniós Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetése a tervek szerint ötödével, reálértéken 43 százalékkal csökken. A tagállamok nemzeti forrásból ugyan kiegészíthetik a saját keretüket, de az elnök arra számít, hogy így a támogatás mértéke országonként drámaian eltérő lesz.
„Megvan a veszélye, hogy a KAP-ból éppen a „közös” fog így eltűnni és tovább nő a különbség az egyes tagországok között, mert mások a prioritások” – előlegezte meg Stoyan Tchoukanov.
Ezért a tagországi vidéki civil szervezeteket mozgósítva az a bizottság célja, hogy a hasonló veszélyes elképzeléseket, amelyek az új uniós költségvetési tervezet kapcsán már az asztalon vannak, meg tudja akadályozni. Nagy a tét, hiszen az EU vidéki térségeiben 140 millió ember él ugyanezekkel a kihívásokkal Európa-szerte.
„Tisztességes megélhetést kell biztosítani a gazdáknak, mert az uniós átlaghoz képest a jövedelmük 40 százalékkal kevesebb. Ha nem tudunk vonzó munkahelyet biztosítani, nem jönnek a fiatalok” – figyelmeztetett az elnök. Aki vidéken él, ugyanolyan színvonalú szolgáltatásokat vár el, mint a városban. Ha ez nincs, menthetetlenül felgyorsul az elvándorlás, amit az elnök a saját falujában is tapasztalt. A 2. világháború után még 1400 lelkes településen ma már csak 65-en élnek.
A reformon túl
Az EGSZB, mint konzultatív testület, a KAP reformon túl kiemelten foglalkozik a fenntartható élelmiszer-rendszerekkel és a „rural proofing-gal”. Utóbbi a különböző gazdasági területek vidéki szempontú megfeleltetését jelenti, amely a jövőbeni uniós tervezésnél elvárás lesz, bár még módszertanilag nem kellően kidolgozott.
Az elvándorlást erősíti, hogy az uniós finanszírozás nagy része a városi területekre összpontosul, ez okozza az elnök szerint „a vidéki térségek elsivatagosodását”. E térségek felemelkedéséért összegyűjtve a vidéki civil szervezetektől érkező információkat, javaslatokat továbbítja a bizottság Brüsszelbe. „Mi vagyunk az egyetlen hivatalos európai intézmény, amely szervezetten a civil társadalmat képviseli immár több mint 4 éve olyan témákban mint a Vidéki Paktum” – sorolta az elnök
A most uniós szinten is létrejövő Európai Vidéki Paktum olyan egyeztetési mechanizmus, amelyen keresztül a vidéki civil szervezetek rész tudnak venni a demokratikus döntéshozatali folyamatban. Az adott témában a bizottság összegyűjti a tagszervezetek véleményét és azt továbbítja az Európai Bizottságnak, illetve az Európai Parlamentnek. E dialóguson keresztül rá tudják irányítani az uniós jogalkotók figyelmét a vidék számára fontos témákra.
Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) és a Pannon Vidék Szövetség főtitkára – a Magyar Vidéki Paktum koordinátora – szerint is égetően szükséges a civil összefogás. „Az agráriumban is újra meg kell tanulnunk az elmúlt másfél évtizedben elveszett készségeket: az együttműködést, a kommunikációt, a kompromisszum-keresést” – ismert el a főtitkár. A szereplők együttműködése nélkül esély sincs, hogy a vidéki térségek nyertesei legyenek az előttünk álló (uniós) folyamatoknak. Ehhez kínál lehetőséget a Vidéki Paktum együttműködési kerete.
Fotó: DepositPhotos.com
Kitért az új EU-s támogatási rendszer tervezésére is, amely már kevésbé lesz egységes, inkább a nemzetállamokat erősíti majd. „Össze kell szedni magunkat, hogy ebből Magyarország sikeresen tudjon kijönni, hiszen a nemzeti fejlesztési tervek egymással fognak versenyezni! Ha jó tervet csinálunk: ami segíti az életminőség javítását, a gazdaság fejlődését, sikeres lehet az ország, ha nem, még hátrébb sorolódunk” – figyelmeztetett Mikula Lajos. Arra utalt, hogy az elmúlt években még a közép- és kelet-európai régióban is, a gazdasági és az életminőségi rangsorban egyre hátrébb kerültünk. Ezért is, no meg a klímaváltozás elleni küzdelemben is, együtt kell működni.
Ellenállóbb és virágzóbb vidéket!
Az Európai Bizottság 2021-ben indította el az Európai Vidéki Paktumot, az EU vidéki térségeire vonatkozó hosszú távú jövőképe részeként. Célja, hogy az európai, nemzeti, regionális és helyi közhatóságokat, civil szervezeteket, vállalkozásokat és más érdekelt feleket ellenállóbb és virágzóbb vidéki térségek megteremtése érdekében mozgósítsa 2040-ig. A Magyar Vidéki Paktumot idén áprilisban 21 (vidékfejlesztő, agrár, illetve zöld) szervezet alapította, hogy ciklusokon túlmutató, átfogó vidék- és agrárstartégiája legyen az országnak. Mára 42 szervezet csatlakozott a mozgalomhoz. A Paktum titkársági-koordinációs feladatait az AGRYA-PVSZ vállalta.
