A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 20-án ülésezett. Ott Franciaország kérésére a gazdálkodók számára termőterületük meghatározott százalékán kötelezően fenntartandó nem termő területekre vonatkozó szabályok 2024-re történő enyhítése is napirendre került, amellyel az agrárminiszterek többsége egyetértett.
Az ülésen a vidéki területek hosszútávú jövőképe kapcsán Nagy István emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdaság nemcsak a vidéken élők, de az egész társadalom számára kiemelt jelentőséggel bír, hiszen szerepe elvitathatatlan az élelmezésbiztonságban, a foglalkoztatásban és a fenntarthatóságban. Emellett természeti és kulturális örökségünk alapja is, amelynek megőrzése közös felelősségünk.
Éppen ezért fontos a vidék népességmegtartó erejének erősítése, a vidéki gazdaságok versenyképességének növelése, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a városi és vidéki életszínvonal közötti különbség csökkentése. Ezzel érhető el, hogy jó legyen vidéken élni és a fiataloknak is perspektívát kínáljon a vidéken maradás - fűzte hozzá a tárcavezető.
A miniszter természtesen nem mulasztotta el felmondani az aktuális leckét, vagyis a szuverenitási elméletet. Eszerint
"megvédjük szuverenitásunkat Brüsszellel szemben, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is maga dönthesse el, hogy milyen technológiával előállított növényeket termeszt a saját területén"- mondta Brüsszelben.
Az említett ülésen az agrárminiszterek vitát folytattak az új génkezelési technikákról szóló bizottsági javaslatról, amely kötelezővé tenné a tagállamok számára az ilyen technológiákkal előállított növények használatát.A közlemény szerint az Európai Bizottság javaslata a tekintetben is javításra szorul, hogy a biogazdálkodás egyértelműen lehatárolható és elválasztható legyen az új génkezelési technikákkal előállított terményektől.
