Másfél évtizede folyamatosan zuhan a hazai gyümölcstermesztés termelési volumene. Ezt állapította meg a szakmaközi szervezet - elmúlt tíz évet áttekintő - ágazati jelentése, a FruitVeb Bulletin. Főleg a legnagyobb szaktudást, legtöbb tőkét és munkaerőt igénylő, illetve a hazai klimatikus adottságokat legkevésbé toleráló fajok termelése esett vissza. Annyira, hogy a málna, a szeder, a fekete ribiszke és a köszméte termesztése gyakorlatilag megszűnt, de több mint 50 százalékos a visszaesés az alma, a körte és az őszibarack termesztésében is, amelyek pedig az EU legjelentősebb gyümölcskultúrái.
Fotó: MTI
Az elemzés szerint mindössze a dió, a bodza, valamint a szamóca, a cseresznye és a kajszi termesztése nőtt. A - szinte inváziós fajként terjedő, agresszív - bodzát illetve a diót azért választják a kertészek, mert extenzíven termeszthető és kicsi a tőke- és munkaerőigénye. De azért is, mert a jelentés szerint, ezeket sokan pusztán a támogatások „leszívására” használják. A szamóca, a cseresznye és a kajszi pedig jó piacának és jövedelmezőségének köszönheti előrelépését. Igaz, a munkaerőhiány és az időjárási káresemények az utóbbi néhány évben ezeknél is egyre inkább gátolják a fejlődést.
A többi gyümölcsfaj termelési volumene azonban az értékelés szerint stagnál vagy enyhén csökkent 2013-2022 között. Húsba vágó, hogy az elmúlt két évtizedben a termelési színvonal sem változott. Így a bulletin szerint már “az 1980-as évek színvonalát sem érjük el”, ami komoly hatékonysági problémákat vet fel.
A hazai ültetvények 70–75 százaléka öntözetlen, hatékony fagyvédelem pedig mindössze néhány ezer hektáron, jégvédelem is alig négy–ötezer hektáron van csupán. Ez alapján állapítja meg a FruitVeb, hogy “a hazai 80 000 hektáros ültetvényfelület 40–50 százaléka korszerűtlen: potenciálisan versenyképtelen”. Ugyan további 25–30 százalék sem hatékony, de fejleszthető. A FruitVeb szerint csupán 25–30 százalék – azaz néhány száz hazai termelő vállalkozás – tekinthető versenyképes felületnek.
Hektikusan ingadozik a termés
Így az egy évtizede csaknem nyolcvanezer hektár körül stagnáló hazai gyümölcsösről betakarított termés mennyisége - évi 600–700 ezer tonnás gigantikus kilengésekkel - 500–1200 ezer tonna között ingadozik, és az elemzés szerint alig van remény a javulásra. “A jelentős terméskiesések okai döntően az időjárási károk, amelyek ellen nagyobbrészt védtelenek vagyunk” - ismeri el a FruitVeb, aminek beláthatalanok a következményei.
A legrosszabb években, amilyen 2022 is volt, az 500 ezer tonnát is alig haladta meg a hazai gyümölcstermés. Ilyenkor a beállt piacainkat sem tudjuk kiszolgálni, így egy részüket elveszítjük. A „legjobb” években pedig egymillió tonna fölött alakult a termés, de ennek akár 20 százaléka eladhatatlan, mert nincs rá beállt piacunk. Ráadásul a termésbiztonság is gyenge, ami akadálya a piacépítésnek és a meglévők megtartásának, mert “stabil piacot csak stabil áruval lehet teremteni.” - szögezi le a FruitVeb Bulletint.
Versenyképtelen a zöldségtermelés is
De nemcsak a gyümölcskertészek vannak itthon bajban. A zöldségtermesztés is visszaesett az EU-csatlakozás óta. Bár az utóbbi néhány évben újra javulnak az ágazati mutatók, de stagnálni, vagy növekedni csak a kisebb jelentőségű spárga, cékla, ipari paradicsom termesztése, illetve a kevésbé tőke- és munkaerőigényes, nem túl kockázatos ágazatok (csemegekukorica, zöldborsó, zöldbab) tudtak. Ezzel szemben a tőke-, munkaerő- és tudásintenzív szabadföldi és hajtatott kultúrák területe 30–60 százalékkal esett vissza. A szakágazatok többsége néhány száz vagy egy–kétezer hektáros ágazattá zsugorodott.
Bár a zöldségágazat termelési színvonala így is magasabb, mint a gyümölcstermesztésé, de - a FruitVeb szerint - a külföldi versenytársak színvonalához viszonyítva még mindig le van maradva. Ez a visszaesés egyik fő oka is, nem tudja felvenni a versenyt (a termelés színvonalában) a hatékonyabban termelő külföldi versenytársakkal.
Gépesítés és az automatizálás
A szektor túléléséhez intenzív termelési módokra és művelési rendszerekre, automatizálásra, gépesítésre, digitalizációra és precíziós technológiák bevezetésére van szükség a FruitVeb szerint. A hatékonysághoz és a termésbiztonsághoz, az időjárási károk elleni védelemhez öntözés, eső- illetve fagyvédelem, jégháló, üvegházi és fóliás termesztés kell. Mindehhez hatékony pályázati rendszerekkel és kedvezményes kamatozású, „olcsó” hitelekkel kell megteremteni a fejlesztések tőkeigényét a FruitVeb szerint. Bár sok a tartalék a harmadik országokból származó vendégmunkások alkalmazásában is, de a munkaerő-bázis növelésére néhány éves távlatban nincs esély. Ezért csak az élőmunka hatékonyságának a növelése, illetve annak kiváltása lehet a megoldás, azaz a gépesítés és az automatizálás. Az aktuális ültetvénytelepítési és kertészet-fejlesztési pályázatokról július 25.-én Zalaszántón, az Étkezési Alma Szakmai Napon Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke tart előadást.
A szakmaközi szervezet szerint az ágazatban a szaktudás, a tőke, a munkaerő, azaz a fő erőforrások egyike sem áll kellő mértékben rendelkezésre, így a tőke-, munkaerő- és szaktudás-igényes kultúrák nem tudnak fejlődni. Ráadásul a természeti tényezők (klimatikus adottságok, időjárás) is a számunkra rossz irányba változnak, amit bizonyos kultúrák nem vagy kifejezetten nehezen viselnek el. A nehézségeket tovább fokozza a gazdatársadalom elöregedése és a megoldatlan generációváltás, amely szintén a fejlesztések megvalósítása, vagyis a fejlődés ellen hat.
Egyre nő az import és a kiszolgáltatottság
Mindezek következtében a hazai zöldségből és gyümölcsből az önellátottság tíz éve folyamatosan csökken. A legtöbb kertészeti szakág már egyre kevésbé képes belföldi piacait is ellátni. “Az importfüggőségünk és kiszolgáltatottságunk egyre növekszik” - állapítja meg az elemzés. Mivel az export is folyamatosan csökken, így a külkereskedelmi egyenleg romlik. “Ezt a folyamatot mihamarabb meg kell állítani, mielőtt az ágazat elveszítené azt a kritikus méretét, ami a piacon maradás feltétele” - figyelmeztet a FruitVeb.
Valós veszély, mert a termelési költségek is meredeken - az adott kertészeti szakágtól függően - 50–80 százalékkal. a beruházási költségek másfél–kétszeresére növekedtek 2020-2022 között. Eközben a rekorder inflációtól viszont a zöldség-gyümölcs kereslet tíz–húsz százalékkal mérséklődött. Így a volumenében csökkenő piacon kellene növekedést elérni…
A szakmaközi szervezet prognózisa szerint a következő néhány évben az ültetvényfelület harmada és a gyümölcstermelő vállalkozások 30–50 százaléka is eltűnik a piacról. A zöldségtermesztésben is létkérdés, hogy a megszűnő vállalkozások miatt keletkező piaci űrt magyar termelők tölthessék be, és ne importárunak kelljen pótolni.
A 2002-ben még 41 ezer hektár hazai almaültetvényből 2022-re mintegy 21,5 ezer hektár maradt. De a még meglévő ültetvények mintegy 40 százaléka is korszerűtlen és versenyképtelen. Ezez az almások – a termelő vállalkozások kétharmadával együtt – vélhetően 2–3 éven belül eltűnik a hazai gyümölcsszektorból. Ezt előlegezi meg az ágazati jelentés, a FruitVeb Bulletin.
Az elmúlt évtizedben még évi 280-800 ezer tonna között ingadozott hazai almatermés, de már jó évben sem haladja meg az 500–600 ezer tonnát a terméspotenciál. Kicsi a termésbiztonság, az évek során - az átlagterméshez képest - +/- 50 százalékkal ingadozik a termés. Ráadásul kétharmada ipari alma és csak egyharmad az étkezési. Az ültetvények csak 25–30 százaléka öntözött, ritka a hatékony fagyvédelem és a jégháló.
Miközben itthon zsugorodik, Lengyelországban hatalmas fejlődésnek indult, virágzik az almatermesztés, amely hazánkba is exportál. Már a lengyelek adják az EU termésének csaknem egyharmadát: 4,0–4,5 millió tonnát. Az unió étkezési alma szegmensében is meghatározó, 20 százalék körüli a lengyel részesedés, de az EU léalma-termésének már több mint a felét adja.
Drágább, de van elég ázsiai napszámos
Mivel kevés a hazai napszámos, már százas nagyságrendben dolgoznak a hazai zöldség-gyümölcs szektorban ázsiai vendégmunkások, tudta meg az Mfor.hu Maier Dávid ázsiai munkaerő szakértőtől. Saját munkaerő- közvetítésre szakosodott cége különböző iparágakba évente többszáz főt hoz főként Indiából. Hoztak már magyarországi gyümölcsszedésre is. Ez utóbbihoz az idéntől azonban változtak a szabályok. A külföldi munkaerő számára a mezőgazdasági idénymunkákhoz (címerezés, csomagolás, zöldség-, gyümölcsszedés és betakarítás) ugyanis már külön szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedélyt is lehet igényelni. Emellett pedig néhány éve már bizonyos, úgynevezett minősített munkaerőkölcsönzőkön keresztül is lehet átmeneti jelleggel külföldi, főként ázsiai munkaerőt bérelni.
Aki tehát e szezonmunkára - hazai híján - külföldi munkaerőt akar igénybe venni, annak érdemes időben felvenni a kapcsolatot a munkaerő-kölcsönző, illetve közvetítő cégekkel. Ez a megoldás azonban a szakértő szerint akár drágább is lehet, mint saját hazai dolgozót, napszámost alkalmazni. Szállást is kell nekik adni, fizetni a közvetítő, vagy a kölcsönző díját is, valamint a repülőjegyeket bizonyos helyzetekben. “Nagy előnye viszont, hogy van rendelkezésre álló munkaerő, jó a termelékenység és lehet tervezni” - érvel a szakértő.
